„Az RMDSZ számára a tavaszi ülésszak első számú prioritása az új tanügyi törvények elfogadása. Ma döntőházként a szenátus két olyan törvénytervezetet szavazott meg, amelyek szerint a jelenlegi anyanyelvi oktatás szabályozásai nem szűkülnek, egy minőségi és versenyképes oktatási rendszert támogatnak, ugyanakkor biztosítják a szükséges finanszírozást mind az állami, mind a felekezeti, mind pedig a magánoktatásban. Legfontosabb célkitűzésünk az új oktatási törvények elfogadásával a szülőföldön maradás és a munkaerőpiacon való versenyképesség támogatása” – mutatott rá Turos Lóránd Szatmár megyei szenátor, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.

„Fontos lépés az új tanügyi törvények elfogadása, hiszen egy olyan keretet biztosítanak, amely megalapozza a jövő generációinak oktatását. A kisebbségi oktatásra vonatkozó jogokat sikerült megőrizni az új jogszabályban és sikerült beépíteni az RMDSZ-nek azt a javaslatát is, miszerint a gyerekek korához kell igazítani a tantervet a túlterhelés elkerülése érdekében. Sajnos az új tanügyi törvény nem szabályozza a tanügyi rendszerben dolgozó személyek bérezését. Annak érdekében, hogy hatékony és versenyképes tanügyi rendszer működjön, szükség van a pedagógusok és a személyzet megfelelő bérezésének rendezésére is, hiszen kulcsfontosságú szerepet töltenek be a társadalomban és ezt a munkát megfelőképpen kell jutalmazni” - hangsúlyozta Kovács Irén Erzsébet Szilágy megyei szenátor, a szenátus tanügyi bizottságának alelnöke.

Bölcsődei oktatás:

• Sikerült megőrizni azokat a bölcsődei csoportlétszámokat, amelyek eddig is érvényben voltak. Ezáltal nem csökkent a bölcsődei csoportok létszáma, vagyis legkevesebb 12 és legtöbb 15 gyermeket lehet beíratni a középcsoportba. Nagycsoport esetében legkevesebb 12 és legtöbb 20 fős gyermeklétszámmal működhet a csoport.

Kisebbségi oktatást érintő rendelkezések:

• A minisztériumnak külön országos programot kell indítania a román nyelv oktatására vonatkozóan a kisebbségek számára. Ez egy olyan program lesz, amely magába foglalja a korszerű kisegítő és digitális anyagok elkészítését, illetve román nyelvű táborok, valamint cserediákprogramok megszervezését is.
• Az anyanyelvi oktatási rendszer több költséggel jár, ezért a hatékony működéséhez többletforrásra van szükség. A tervezet előírja, hogy ott, ahol a diáklétszám 300 fő alatt van, kötelező lesz biztosítani a működéshez szükséges teljes forrást. Ez azt jelenti, hogy a szórvány-, illetve a vidéki kisiskolákat biztonságba helyeztük.
• A törvény rendelkezései szerint a kisebbségi oktatás megszervezése nem lehetőség, hanem kötelezettség ott, ahol erre kérés van. Líceumi felvételi esetén a képességvizsgán kívül lehet iskolán belül is szervezni felvételi vizsgát. Ebben az esetben a vizsgák aránya 50-50 százalékos lesz az eddigi 60-40 százalékos felosztás helyett.
• Az érettségi vizsgán a humán szakokon bekerül a választható tantárgyak közé a vallás is.
• A bentlakás finanszírozása kiterjed nemcsak az iskola saját bentlakására, hanem azokra is, amelyek kiszolgálják az intézményt.
• A többletfeladatot elvégző óvónők esetében a román nyelv oktatását ezentúl a tanítókhoz hasonlóan külön óraként fogja fizetni a minisztérium a kisebbségi tanintézmények esetében, valamint többletjuttatás fog járni azoknak a pedagógusoknak is, akik társaikhoz képest több feladatot vállalnak az intézményben. Ez az alap az intézményi bérköltség 2 százalékát teszi ki.

Az egyházi iskolák esetében két fontos kérdést sikerült intézni:

• Az új rendelkezések szerint minden középiskolának el kell döntenie, milyen profilú középiskolává alakul a három kategória közül: elméleti, technológiai (szakközépiskola, szakiskola) vagy hivatásfejlesztő (sport, művészet és felekezeti). Miután ez megtörtént, az iskola 9. osztályának kétharmada abból a profilból kell álljon, ezt jelenti a profilválasztás. Ez alól a rendelkezés alól mentesülnek a jelenleg működő egyházi iskolák, illetve az illető közigazgatási egységben egyedülálló líceumok is, mint például a szórványiskolák, mivel vannak olyan megyék, ahol egyetlen középiskola működik. Az egyházi ajánlás a tanároknak megmarad az egyházi iskolák esetében.

Felsőoktatásban tett előrelépések:

• A felsőoktatásban újból elérhetővé válnak a dupla szakosítások, amelyekkel a tanárhiányt lehet majd ellensúlyozni, hiszen sok tantárgy esetében jelenleg nincs elegendő humánerőforrás. A törvény szövegébe bekerült az a kitétel, miszerint a diákok azon a nyelven felvételizhetnek az egyetemre, amilyen nyelven tanultak a középiskolában, és ez alól csak a nemzetbiztonsági szakok kivételek.
• A hallgatók létszáma: azokon az egyetemi szakokon, ahol nincs az állami rendszerben kisebbségi nyelven oktatás, ott elkülönített helyeket kell biztosítani a kisebbségeknek. Például az állatorvosi szakon nem lehet magyarul tanulni, így a román szakon különítenek el helyeket kisebbségi diákoknak. Az eredetileg érvényben levő 10 hely 25 helyre növekedett, és kibővült az érintettek listája a kisebbségi diákokkal. Abban az esetben, ha ezek a helyek nem töltődnek fel, újraoszthatóak lesznek, így 10 helyett akár 20 helyet is elfoglalhat magyar diák az adott felsőoktatási szakirányon.
• Anyanyelven is elérhetővé válik a habilitáció az egyetemeinken belül.
• Az évi tandíj maximum az infláció értékével növelhető; A hallgatók a tömegközlekedésre ezentúl az 50 százalékos kedvezmény helyett 90 százalékos kedvezményben részesülnek, míg a külföldön tanuló egyetemisták is féláron vehetik igénybe a vasúti szállítást.

A tervezetek a következő tanévtől lépnek érvénybe, amennyiben az államelnök kihirdeti azokat.