Kisebbségi nyelvű szótárakat adományozott a Nyelvek Európai Napján a brüsszeli Európai Történelem Házának az Európai Parlament Kisebbségi Intergroupja és a FUEN. A szeptember 26-án átadott több mint hatvan kötet közt ott volt az RMDSZ által felajánlott magyar-román és román-magyar kéziszótár, a magyar-román gazdasági és közigazgatási szótár, Sántha Attila Bühnagy székely szótára és a Péntek János szerkesztette A moldvai magyar tájnyelv szótára, a csángómagyar magyarázó szótár is.

„A szótárak hidak a nyelvek között, lehetővé teszik, hogy megértsük egymást, kultúránk kulcsai, és bölcsen használva hozzájárulhatnak a békéhez” – mondta el Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke az átadó ünnepségen, amelyen Othmar Karas, az Európai Parlament első alelnöke, Bingen Zupiria, a baszk kormány kulturális minisztere, Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja, az Intergroup társelnökei és a FUEN képviselői vettek részt.

„A sokszínű Európában a lakosság mintegy 7%-a beszél kisebbségi vagy regionális nyelvet. Ezek a kisebbségi közösségek nagyon eltérő körülmények között élnek, anyanyelvük használatához való joguk rendkívül változatos. Az Európai Unióban - az Együtt a sokféleségben jegyében - minden nyelvnek, minden közösségnek otthon kell éreznie magát, kultúráját védeni és ápolni kell. Mindenképpen többet kell tennünk saját örökségünk védelméért, a nyelvvesztés megakadályozásáért, a kisebbségi kultúrák eltűnésének megakadályozásáért, mert azzal együtt Európa egy részét veszítenénk el” – fogalmazott.

Az Európai Történelem Házából mostanig hiányzott az őshonos kisebbségek megjelenítése, az Intergroup ennek orvoslásáért kezdeményezett párbeszédet velük, az intézmény pedig nyitott volt a kisebbségi nyelvek és kultúrák befogadására és bemutatására.

A Nyelvek Európai Napjára szervezett rendezvénysorozat a FUEN brüsszeli irodájában szervezett konferenciával folytatódott. Paul Videsott, a Bozeni Szabad Egyetem professzora, a Dél-tiroli Etnikai Csoportok Intézetének tudományos igazgatója bemutatta a Vincze Loránt javaslatára és az Európai Parlament megrendelésére elkészített tanulmányát, amelyben a különböző országok nemzetiségi statisztikáit és az ott érvényben lévő kisebbségvédelmi intézkedéseket hasonlította össze. Felhívta a figyelmet, hogy az EU-ban élő kisebbségi közösségek kétharmadának csökkent a lélekszáma az elmúlt negyven évben, és két olyan tényezőt említett, amelyek befolyásolják ezt: 29 közösség növekedett, ezek háromnegyedének standardizált nyelve van; a 17 közösség közül, amelyek teljeskörű autonómiával rendelkeznek, 12 növekedni tudott. „Megfelelő intézkedések nélkül számos kisebbségi nyelv el fog tűnni. Szerencsére nem kell feltalálni a spanyolviaszt, hiszen tudjuk, melyek a jó megoldások a nyelvi sokféleség megőrzésére: az autonómiaformák, az írott nyelv használata és a nyelveket védő különleges intézkedések” – fogalmazott a professzor.

Világszinten aggasztó a nyelvi és kisebbségi jogok helyzete, ideje lenne végre felébredni! – mondta Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja, aki szerint „számos kormány elszívja a levegőt a kisebbségek elől, akadályozva a nyelvhasználatot az oktatás és a közigazgatás terén”. A Kisebbségi Intergroup társelnöke, Francois Alfonsi felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegyen konkrét lépéseket a kisebbségi nyelvek védelme és támogatása érdekében. Gál Kinga, az Intergroup társelnöke a kisebbségi civil szervezetek munkájára hívta fel a figyelmet, és reményét fejezte ki, hogy a Minority SafePack javaslatait végül törvényalkotás követi.

A konferencia előadói egyetértettek abban, hogy a nyelvi sokszínűség felkarolása társadalmi egyenlőséget, igazságosságot és stabilitást eredményez.