A Kormány Főtitkárságán belül működő Fenntartható Fejlődés Főosztály és a Dianem Vadásztársaság közös szervezésében ma került sor az „Integrált erdővédelem biológiai kártevőirtás révén – fészkelőhelyek kialakítása madarak számára” projekt bemutató konferenciájára Gyergyószentmiklós mellett, a Békény-patak menti erdős területen.

A konferencián részt vettek: Borbély László államtanácsos, a Fenntartható Fejlődés Főosztály koordinátora, Barti Tihamér, Hargita megyei Tanács alelnöke, Len Emil Balázs, Gyergyószentmiklós alpolgármestere, a Dianem Vadásztársaság elnöke Veress Csaba, alelnöke Farkas Attila és tagjai, valamint a környékbeli középiskolák diákjai, akik közül többen részt vettek a project megvalósításában is.

A projekt keretén belül 300 db madárfészket terveztek meg, készítettek el és helyeztek ki a faállományt megtizedelő erdei kártevők természetes úton való megfékezése érdekében. A megfelelő fészkelőhelyek kialakításának köszönhetően növekszik a rovarevő madarak száma és elkerülhető a kémiai beavatkozás, amely károsítja az ökoszisztémát.

„Először 2021-ben jártunk itt, amikor ugyancsak a Dianem Vadásztársasággal közösen 2000 őshonos pisztrángot telepítettünk a Békény-patakba, hozzájárulva a vízi biodiverzitás helyreállításához. Most visszatértünk, hogy hozzájáruljunk a faállományt megtizedelő kártevők megfékezéséhez fészkelőhelyek kialakításával a rovarevő madarak számára. Gratulálok a projekt kezdeményezőinek az ötlethez, a rendkívüli eredményekhez - pár hónap alatt a rovarevő madarak több mint 40%-kát elfoglalták a kihelyezett fészkeknek, valamint azért, mert bevonták a fiatalokat is projekt megvalósításába. Ezáltal a fiatalok megismerhetik a természetet és a környezetvédelmet, megértik az önkéntes munka fontosságát és hozzájárulnak saját fenntartható jövőjük megvalósításához” - mondta Borbély László.

A Fenntartható Fejlődés Főosztály koordinálja Románia Fenntartható Fejlődési Stratégiájának megvalósítását. Tevékenységünkkel a 17 Fenntartható Fejlődési Cél (SDG) alapján a társadalom fenntartható fejlődési modelljére való átállását kívánjuk elérni, az ENSZ-szinten 2015-ben elfogadott menetrendnek megfelelően. A projekt közvetlenül hozzájárul a 15. fenntartható fejlődési cél, a szárazföldi élet és a biológiai sokféleség megvalósításához.