Együttes plénum keretében ünnepelte Románia Parlamentje az ország 15 éves EU-s tagságát. Az eseményen jelen volt Jean-Yves Le Drian, Franciaország külügyminisztere. Az eseményen a Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szólalt fel. 

Tisztelt kollégák!

Tizenöt év telt el Románia Európai Unióhoz való csatlakozása óta. 1990 után az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez és az Európai Unióhoz való csatlakozás volt országunk fő célja.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás Románia számára a keleti határokon átnyúló elismerést jelentette, fontos lépés volt a fenntartható fejlődés felé vezető úton, nyitottságot jelentett egy új társadalmi modell és perspektívák felé az ország összes polgárának javára.

Tizenöt év telt el, amely alatt jelentős változások szemtanúi lehettünk. Ez a tizenöt év a demokrácia fejlődésének és megerősítésének időszaka volt, de ugyanakkor voltak sebezhető pontok is, mint például a nemzeti kisebbségek jogainak védelme.

A csatlakozás legnagyobb előnye az uniós források voltak, amelyek jelentősen hozzájárulnak az ország fejlődéséhez és az uniós régiséggel rendelkező tagállamokkal szembeni szakadékok helyreállításához, de Romániának nem mindig sikerült a Brüsszel által elkülönített összegek teljes egészét lehívni, ezáltal az Európai Unió országai közül az utolsók között van ezen a téren.

A romániai állampolgárok számára másik előnyt az Európai Unión belüli szabad mozgás jelentette, de ugyanakkor ez több millió román állampolgár kivándorlásával is járt, akik más európai országba mentek munkát vállalni.

Mint az Európai Unió bármely tagállamának, Romániának is vannak jogai, de kötelezettségei is minden állampolgárával szemben, ezeket a vállalt kötelezettségeket pedig nem minden esetben tartották tiszteletben.

Románia még mindig várja a schengeni övezethez való csatlakozást, amely jelenleg csupán az ígéretek szintjén van.

Mindezek mellett Románia 15 év után is határozottan azt állítja, hogy ennek a politikai és gazdasági Uniónak nincs alternatívája. Minden olyan irányba halad, amelyért mi, a tagállamok polgárai is felelősek vagyunk. Éppen ezért, amikor az Európai Unió jövőjéről beszélünk, egy széleskörű és elkötelezett párbeszédre van szükség.

Nehéz időket élünk. A koronavírus okozta világjárvány súlyosan érintett minket, sok tanulságot levonhattunk belőle, de kötelességünk tanulni abból, hogy az Európai Unió, a tagállamok nem voltak kellőképpen felkészülve, és nem volt egy gyors válaszunk erre a példátlan helyzetre.

Tanulnunk kell a múltból az Európai Unió történelmére és fejlődésére vonatkozóan. A régi és új kihívásokkal szembesülve, szilárd demokratikus értékekre és közös szabadságra alapozva, az Európai Uniónak támogatnia kell a tagállamokat ott, ahol szükség van rá, valamint egyértelműen meg kell határozni a közös hatásköröket.

Az Európai Unió tagállamai közötti együttműködésnek továbbra is pragmatikusnak kell maradnia, amelynek célja társadalmunk közös fejlődése és az Unió globális pozíciójának megerősítése.

Lehetséges, hogy sokkal jobban teljesítettünk volna globális szinten, ha egy jól összehangolt külpolitikával rendelkeztünk volna. Talán számos veszélyt is elkerülhettünk volna, ha lenne európai hadseregünk.

Az RMDSZ üdvözli az Európai Unió Tanácsának francia elnökségét és különösen Franciaország erőfeszítéseit az európai hadsereg megerősítésére és fejlesztésére vonatkozóan, amely ugyan nehéz, de szükséges projekt.

Tisztelt kollegák!

Van néhány tanulság, amelyből tanulnunk kell: szorosabb együttműködésre van szükség a politikai szereplők között úgy belső szinten, mint a közösségi fórumok szintjén.

Igen, valóban sokkal könnyebb megmagyarázni, hogy mi NEM az Európai Unió, mint megmagyarázni, hogy mi is valójában. Jacques Delors, az Európai Bizottság egykori elnöke „azonosítatlan politikai objektum”-nak nevezte. Tehát egy eredeti, világszerte példátlan és egyenértékű építkezés előtt állunk. Az Európai Unió túlmutat a hagyományos politikai koncepciókon. Ez egy egyedi érték, amelyet nekünk, az Unió polgárai értékelnünk kell, és arra kell törekednünk, hogy fejlesszük azt.

Uniós tagállamként tudnunk kell biztosítani polgáraink életminőségét, és ennek értelmében meg kell győződnünk arról, hogy rendelkezünk-e elegendő gazdasági erővel, stratégiákkal, amelyek egyértelmű határidőkkel ellátott cselekvési tervben valósulnak meg. Így a gazdasági szereplők hatásköre nagyon fontos, és ha életképes szociális politikákat és fenntartható fejlesztési stratégiákat adunk hozzá, ezek felelősségteljes végrehajtása minden bizonnyal eredményeket hoz. Az eredmények polgáraink biztonságában, jólétében és életszínvonalában mérendőek, és ugyanakkor biztonságos jövőt tudunk biztosítani a következő generáció számára.

Most, hogy a szélsőséges tendenciák fokozódnak és az Unió keleti határain fegyveres konfliktusok kirobbantására készülnek, még nagyobb egységre és párbeszédre van szükség.

Ami a szélsőjobboldali pártok egyre látványosabb növekedését illeti, fel kell tennünk maguknak néhány kérdést: Mi az oka annak, hogy az emberek nyitottak erre a fajta retorikára? Hol hibázott az Európai Unió? Távol áll az állampolgároktól, átláthatatlannak tűnik? Hol hibáztunk mi, politikusok?

Válaszokat kell keresnünk ezekre a kérdésekre.

Románia határozottan kifejezte álláspontját a térségben, támogatva egy gazdasági és geopolitikai szempontból stabil Európai Uniót.

Az Európai Unió egyedi érték és mi, polgárai, kötelesek vagyunk megőrizni azt és hozzájárulni fejlődéséhez. Erkölcsi kötelességünk megvédeni, hogy ne váljon zsákmányul azoknak, akik el akarják pusztítani.

Mindez azonban nem azt jelenti, hogy nem tudunk az Uniónk javítására törekedni. Mi, európai állampolgárok is egy egyre tökéletesebb, polgárközelibb Európai Uniót szeretnénk, amely még inkább jelen van az életünkben.

Románia a tizenöt évvel ezelőtti EU-s csatlakozással vállalt kötelezettségeivel arra törekszik, hogy hozzájáruljon az európai építkezés megerősítéséhez és a felmerülő összes veszéllyel szembeni védelemhez. Ezt meg tudjuk tenni mi, állampolgárok, mi, felelős döntéshozók és mi, európaiak.

Köszönöm, hogy meghallgattak!