1990
Január 2. Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága január 2-i közleménye szervezési kérdésekkel foglalkozik. Megállapítja, a szövetség helyi szervezeteinek megalakulása jó ütemben folyik.
Január 5. A Nemzeti Megmentési Front nyilatkozatot ad ki, melyben elítéli az előző diktatórikus rendszer nemzeti kisebbségekkel szembeni politikáját. Kinyilvánítja, hogy valóra váltja és garantálja az egyéni és kollektív kisebbségi jogokat.
Január 7. Az 1959-ben megszüntetett Bolyai Tudományegyetem és a jelenlegi Babeș-Bolyai Tudományegyetem tanárai közös nyilatkozatukban elengedhetetlennek tartják az önálló magyar egyetem visszaállítását.
· Az RMDSZ első országos szintű, tájékoztató jellegű tanácskozása Kolozsváron.
Január 10. A Közoktatásügyi Minisztérium Nemzeti Kisebbségi Ügyosztályának január 10-i állásfoglalása javaslatokat tartalmaz a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó minden szintű oktatásra vonatkozóan.
· Kolozsváron megalakul az Erdélyi Magyar Műszaki-Tudományos Társaság (EMT).
· Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének megalakulása.
Január 11. A krassó-szörényi és resicabányai RMDSZ megalakulása.
Január 13. Az RMDSZ első országos küldöttgyűlése Marosvásárhelyen. Közzéteszik az RMDSZ szándéknyilatkozatát.
Január 14. Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának az RMDSZ szándéknyilatkozatával kapcsolatos közleménye.
Január 21.
· Az Ideiglenes Intéző Bizottság Bukarestben ülésezik. 22-i közleményében számol be a tanácskozásról.
· Megkezdi tevékenységét a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT).
Január 22. Kolozsváron találkoznak a romániai történelmi egyházak képviselői és szándéknyilatkozatot fogadnak el. Bejelentik az 1948-as kultusztörvény hatályon kívül helyezésére, az egyházi önkormányzat teljes szabadságára, a felekezeti iskolahálózat visszaállítására, a könyvtárak, levéltárak, ingatlanok, anyakönyvek, egyházi karitatív intézmények visszaadására vonatkozó igényüket.
Január 23. Az NMF, előző bejelentését megmásítva, közli, hogy indul a választásokon, amelynek időpontját május 20-ra tűzi ki.
Január 25. Ion Iliescu televíziós beszédében egyes erdélyi megyékben észlelhető „szeparatista tendenciákra” hívja fel a figyelmet.
Január 26. Kortes-beszédében a parasztpárt képviselője is türelemre inti a magyarokat.
· Az RMDSZ állásfoglalásban tiltakozik Nemzeti Megmentési Front Tanácsa elnökének televíziós beszéde ellen.
Január 27. Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága állásfoglalást ad ki. Helyesli az Oktatásügyi Minisztérium anyanyelvi oktatásra vonatkozó intézkedési tervét. Kifogásolja, hogy a korábban megtagadott jogok visszaszerzését a román társadalom szeparatista megnyilvánulásnak minősíti.
Január 29.
· Az RMDSZ Hargita megyei bizottsága január végén nyilatkozatot tesz közzé Pálfalvi Attila oktatásügyi miniszterhelyettes január 27-i leváltása kapcsán és figyelmeztet a február 1-jei tömegtüntetésre.
· Megalakul az RMDSZ Hunyad megyei szervezete.
Február 1.
· Tüntetés Csíkszeredában a magyar tanügyi államtitkár leváltása ellen.
· Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának nyilatkozata a nemzetiségi oktatásról, a Bolyai Tudományegyetem és más kisebbségi felsőoktatási és kutatóintézetek visszaállításáról, a román sajtóban beindult magyarellenes rágalmazó kampányról.
· Megalakul Galacon is az RMDSZ.
Február 10. Marosvásárhelyen százezres könyves-gyertyás néma tüntetés a kisebbségi jogokért, miután február 7-én megalakul a Vatra Româneascã magyarellenes politikai szervezet és február 9-én román fiatalok tüntetnek Marosvásárhelyen a magyar nyelvű oktatás ellen.
· Ugyanezen a napon mintegy 40.000 személy tüntet Sepsiszentgyörgyön a magyar nyelvű oktatásért. A háromszéki magyarság állásfoglalása rögzíti: anyanyelvi oktatási igényük az óvodától az egyetemig terjed.
· Az RMDSZ felhívására Brassóban is tüntetnek a magyar iskolákért.
Február 14. A Fehér megyei RMDSZ alakuló ülése.
Február 15. Az RMDSZ Udvarhelyszéki szervezetének megalakulása.
Február 17–18. Megalakul a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), a romániai magyar fiatalok érdekvédelmi szervezeteinek szövetsége Sepsiszentgyörgyön. Szándéknyilatkozatot adnak ki.
Február 18. Bukaresti tüntetők törnek be a kormányépületbe. Akciójukat bányászjárás követi.
· Megalakul a Kolozs megyei RMDSZ.
Február 22. Megszüntetik a magyarországi könyvek akadálytalan behozatalát Romániába, a tankönyv-szállítmányokat a határon visszafordítják.
Február 24–25. Az RMDSZ országos küldöttgyűlése Sepsiszentgyörgyön. Megválasztják az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Az elnökség 11 tagú. Domokos Géza, elnök, Verestóy Attila, Folticska Ferenc, Formanek Ferenc, Balázs Sándor, Borbély Zsolt Attila, alelnökök, Antal István, Béres András, Nagy Béla, Sylveszter Lajos, Zólya László tagok. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László.
Február 28. Bukaresti székházában ülésezik az ideiglenes Elnökség.
Március 4. A Vatra Româneascã gyulafehérvári nagygyűlésén éles kirohanások hangzanak el Tőkés László, Király Károly, Kincses Előd és más magyar vezetők ellen.
Március 7. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség közleményben tudatja, hogy két hónapi eredménytelen tárgyalássorozat után az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) magyar hallgatói ülősztrájkba kezdenek.
Március 8. Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának Elnöksége munkaülésén határozatokat fogad el a marosvásárhelyi főiskolában kialakult helyzettel, március 15-e megünneplésével és a nagyváradi kongresszussal kapcsolatban.
Március 10. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) néma tüntetéssel fejezi ki szolidaritását a marosvásárhelyi OGYI magyar nemzetiségű tanáraival és hallgatóival.
Március 11. A nemzeti kisebbségek 12 szervezete elégedetlenségét fejezi ki amiatt, hogy a kormány nem válaszolt a február 23-i interpellációra. Követelik: a Tanügyminisztérium április 15-ig alakítsa ki a nemzeti kisebbségi iskolahálózatot a jövő tanévre és szervezzék meg a Kisebbségi Minisztériumot. A temesvári forradalmárok elfogadják és nyilvánosságra hozzák a Temesvári Kiáltványt.
Március 14. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nyilatkozatában visszautasítja a Kolozsváron megjelent magyarellenes feliratokat és az ilyen jellegű megnyilvánulásokat.
Március 15. Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulójának első „szabad” megünneplése, incidensekkel, hónapokig ismételgetett rágalmakkal.
Március 16. A Vatra Româneascã Szövetség magyarellenes provokatív tüntetést szervez Marosvásárhelyen. Magyarellenes tüntetések Szatmárnémetiben is.
· Az RMDSZ Országos Elnöksége nyilatkozatban, Maros megyei vezetősége, Sütő András aláírásával, nyílt levélben hozza a hatalom tudomására a magyarság fenyegetettségét.
Március 17. Az RMDSZ Elnöksége tiltakozik a fennemlített városokban történt magyarellenes provokációk ellen. A Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsa nem reagál az RMDSZ helyzetjelentéseire. A Bolyai Társaság elfogadja Szabályzatát.
Március 17–18. Folytatódnak Marosvásárhelyen a magyarellenes megmozdulások.
Március 19. Román nacionalista tömeg Marosvásárhelyen tüntet a magyarok ellen. A környékről 13 busszal hoznak további tüntetőket. Megtámadják a magyar nemzetiségűeket és leszaggatnak minden magyar feliratot. Az RMDSZ székházát fejszékkel, husángokkal ostromolják meg. Az épületben bennrekedt 75 személyt a rendőrség nem védi meg. Később a katonaság szabad elvonulást ígér a magyaroknak, viszont tétlenül szemléli, hogy a román tömeg láncokkal, botokkal támad a székházból távozókra. Sok a sebesült, Sütő András írót fél szemére megvakítják.
Március 20. Román tömegek rátámadnak a magyarokra, sok a sebesült. Este Iliescu elnök nyugalomra inti a románokat és a magyarokat. A válság kezelésére Bukarestben összeül az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága. A megbeszélésen résztvesznek a Nemzeti Librális Párt képviselői is.
· Az RMDSZ nyilatkozatban tiltakozik a történtek miatt és kéri az események kivizsgálását.
· Az RMDSZ vezetősége magyarországi és romániai értelmiségi találkozón vesz részt Budapesten, hogy párbeszédet kezdjenek a két nép és a két kultúra kapcsolatainak kritikus kérdéseiről. Nyilatkozatot adnak ki a szatmárnémeti és marosvásárhelyi magyarellenes provokatív akciókról.
· Székelyudvarhelyen 20 ezer ember részvételével a nagygyűlésen elutasítják a marosvásárhelyi Vatra Romaneasca provokációját. Felhívásuk a román kormányszervekhez és az ENSZ-hez intézik.
Március 21. Sok üzemben leáll a munka, magyar és román tömegek vonulnak Marosvásárhely központjába, a katonaság kordont von közéjük. Ismét vidékről hoznak teherautókkal románokat, akik botokkal felfegyverkezve átszakítják a kordont és nekimennek a magyar tüntetőknek. Az összetűzésnek halálos áldozatai is vannak, továbbá majd félezer sebesült. A román kormány nyilatkozatában Magyarországot vádolja a marosvásárhelyi vérengzésért.
Március 22. Újraalakult az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron.
Március 25. II. János Pál pápa új latin szertartású katolikus püspököket nevez ki az egyházmegyék élére. Bálint Lajost gyulafehérvári megyéspüspöknek, nagyváradi püspöknek Tempfli Józsefet, szatmári püspöknek Reizer Pált, temesvári püspöknek Sebastian Kräutert.
Március 26. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökévé választja Tőkés László temesvári lelkipásztort.
Április 3. Az RMDSZ és a Vatra Româneascã Szövetség képviselőiből álló vegyesbizottság megállapodik abban, hogy a román lakosságot biztosítani kell arról, hogy a kisebbségek jogai, azok gyakorlásának biztosítása semmilyen módon nem csorbítja érdekeit, és a nemzeti kisebbségeket pedig arról, hogy a jelenlegi államhatalom, akárcsak az alkotmányos rend, garantálja minden törvényes jogát, összhangban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és a Románia által elfogadott nemzetközi szerződésekkel.
Április 5. Az RMDSZ ideiglenes Elnöksége munkaülésén a kongresszus és a választások előkészítésének kérdéseit elemzi.
Április 13. Az RMDSZ ideiglenes Elnöksége tiltakozik az NMF napilapjában megjelentetett, a Front január 5-i, a nemzetiségek jogaira vonatkozó nyilatkozatának teljesen ellentmondó, soviniszta cikk ellen.
Április 21–22. Az RMDSZ I. Kongresszusa Nagyváradon. Az Országos Elnökség tagjai: Domokos Géza, elnök, Szőcs Géza főtitkár, Béres András, Markó Béla, Formanek Ferenc, Szilágyi Zsolt, Cs. Gyímesi Éva, Csutak István, Bodó Barna, Kántor Lajos, Zonda Attila, Toró T. Tibor, Erőss Péter, Nagy Béla, Verestóy Attila, Sylvester Lajos, Vida Gyula, Kolumbán Gábor, Káli István, tagok.
Április 27. Az RMDSZ Országos Elnöksége megválasztja az alelnököket és titkárokat. Felhatalmazza Domokos Gézát, Szőcs Gézát, Bodó Barnát és Balázs Sándort, hogy tárgyalásokat folytassanak a köztársasági elnökjelöltekkel.
Május 7. Az RMDSZ Országos Elnöksége nyilatkozatban felháborodásának ad hangot, mivel a választási kampány alatt elítélendő megnyilvánulásokra kerül sor.
Május 10. Az RMDSZ közleményében kijelenti, nem kívánja elkötelezni tagságát egyik államelnökjelölt személye mellett sem. Arra kéri választóit, menjenek el szavazni és szavazzanak a visszarendezés ellen.
Május 15. Szőcs Géza RMDSZ-főtitkár nyilatkozatban teszi közzé a választási adatok feldolgozásával kapcsolatos aggályait.
Május 20. Parlamenti és elnökválasztás. Ion Iliescu a szavazatok 85,07 százalékával elnök lesz. A Képviselőházban az RMDSZ 991.601 szavazatot (7,23%), a Szenátusban 1.004.353 szavazatot (7,20 %) kap. A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front: 355 mandátum, RMDSZ: 41 mandátum, Nemzeti Liberális Párt: 38 mandátum.
Május 27. Az RMDSZ Országos Elnöksége a közvélemény tudomására hozza: a kormánynak az 1990/1991-es tanév megszervezésére vonatkozó 521/1990.05.12 Határozata ellentétes az érvényben levő 1978-as Tanügyi törvénnyel. Beadvánnyal fordul az állam vezetőihez. Rámutat: ez a határozat visszalépés a diktatúra időszakához képest.
Május 29–30. Az RMDSZ Országos Elnöksége sepsiszentgyörgyi munkaülésére meghívja az RMDSZ-listákon megválasztott parlamentereket.
Június 1. Az RMDSZ Főtitkársága tiltakozik az Erdélyi Szövetség által, Trianon évfordulóján, Románia területén tervezett tüntetés ellen.
Június 5. A MISZSZ tiltakozik a kormány 487-es, a tanszemélyzet áthelyezésére és kinevezésére vonatkozó határozata ellen, mely figyelmen kívül hagyja a kompetencia kritériumát.
Június 9. A demokratikusan választott parlament első ülése.
Június 13. Zúgolódás Csíkszeredában a rendőrség kétnyelvű táblájának kicserélése miatt.
· Az RMDSZ vezetősége közleményben foglal állást az Egyetem téren április 22-e óta folyó bukaresti tüntetések erőszakos felszámolása ellen.
Június 16. Az RMDSZ vezetősége visszatér a június 13–15-i súlyos bukaresti eseményekre, tiltakozik Szilágyi Zsolt és Zsigmond László RMDSZ-képviselők indokolatlan bántalmazása ellen. Figyelmeztet, a hatalom szándékosan, ismételten félretájékoztatja a közvéleményt a június 13-i csíkszeredai eseményekkel kapcsolatosan is. Domokos Géza elnök és Szőcs Géza főtitkár külön közleményben kéri fel a romániai magyarságot, hogy tartózkodjon mindenféle erőszakos cselekedettől. Az RMDSZ parlamenti csoportja is interpellál e kérdésben.
Június 17. A MISZSZ Országos Tanácsa állásfoglalásban ítéli el a június 13–15-i bukaresti erőszakos eseményeket.
Június 20. Ion Iliescu elnök beiktatása Románia elnöki tisztségébe. Petre Romant nevezi ki miniszterelnöknek.
Június 26. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felhívásban fordul a román politikai erőkhöz, foglaljanak állást az országban eluralkodott xenofób magyarellenesség ellen.
Július 2. Az RMDSZ vezetősége és parlamenti csoportja közleményben hangsúlyozza: a kisebbségi kérdés rendezését sarkalatos kérdésnek tekinti.
Július 3. A Hargita megyei Törvényszék ítéletet mond a 89-es decemberi forradalomban részt vevő oroszhegyiek ügyében és egyenként 13 évi börtönbüntetésre ítéli őket minősített emberölésért.
Július 5. A helyi közigazgatási törvénytervezet vitája során a Képviselőházban heves ellenállásba ütközik az a szakasz, mely lehetővé tenné a határozatok kisebbségi nyelven történő megjelentetését.
Július 9. Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Aradon, Kolozsváron és Bukarestben a Vatra Româneascã szervezésében összejöveteleket tartanak a kisebbségek anyanyelvű oktatása ellen, a román tanulók “hátrányos helyzetbe” kerülése miatt.
Július 11. Az RMDSZ Elnöksége nyilatkozatban fejti ki, hogy az anyanyelvű oktatás az általános emberi és kisebbségi jogok elengedhetetlen alkotóeleme. A rágalomsorozat cáfolataként közli három megye beiskolázási adatait.
Július 20–21. Az RMDSZ Országos Választmánya Csíkszeredán ülésezik. Napirendjén szervezési, gazdasági és művelődési tevékenységének időszerű kérdései szerepelnek. 21-i nyilatkozata a magyar felsőfokú oktatás helyzetével és a Bolyai Egyetem újraindításával foglalkozik. Közleménye hangsúlyozza az érdekképviselet minden területét átölelő stratégia kidolgozásának szükségességét. Külön nyilatkozatban foglalkozik a marosvásárhelyi márciusi események résztvevőivel szemben indított egyoldalú büntetőjogi eljárás visszásságaival. Míg Sütő András támadói közül senkit sem azonosítanak, a büntetőeljárási szervek több magyar és cigány nemzetiségű személyt tartóztatnak le és ítélnek szabadságvesztére.
Július 28. RMDSZ-szenátorok nyilatkozatban tiltakoznak a kiújult kisebbségellenes nacionalista propaganda miatt, mely elsősorban az anyanyelvű kisebbségi oktatás ellen irányul.
· A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) alakuló közgyűlése jóváhagyja alapszabályzatát.
Augusztus 7. A decemberi, a márciusi és a júniusi események tisztázását követelik azon a tüntetésen, amelyet Nagyváradon szervez a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt, az RMDSZ és a MIDESZ.
Augusztus 13. Marosvásárhelyen magyarellenes tüntetés zajlik, ez ellen a megyei RMDSZ nyilatkozatban tiltakozik.
Augusztus 28. A bécsi diktátum ötvenedik évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozat figyelmeztet: egyes megemlékezők ellenségeskedést szítanak, gátat vetnek a belső demokratizálódási folyamatnak.
Augusztus 29. Az RMDSZ levélben fordul Iliescu elnökhöz és felhívja a figyelmet a romániai magyarság elleni sajtókampányra.
Szeptember 10. Az RMDSZ Elnöksége határozatokat fogad el tevékenységének hatékonyabbá tétele érdekében.
Szeptember 11. Az RMDSZ parlamenti csoportja interpellációban tiltakozik az oktatási miniszter azon telefonutasítása ellen, mely az érvényben levő törvényben biztosítottak ellenére megfosztja a tanulókat az anyanyelven történő felvételizés jogától.
Szeptember 24–26.A román parlamenti delegáció tagjaként dr. Bárányi Ferenc Strasbourgban ismerteti az RMDSZ álláspontját a romániai politikai helyzettel kapcsolatosan és a magyar közösséget érintő igényeit.
Október 2. Az RMDSZ vezetősége állást foglal a bukaresti Ady Endre Líceum helyzetével kapcsolatosan.
Október 4. A kolozsvári bíróságon bejegyzik a Gyergyószárhegyen megtartott EKE centenárium alkalmával újraalakult Erdélyi Kárpát Egyesületet (EKE).
Október 5. Az Országos Választmány Kolozsváron elfogadja Az RMDSZ a demokratikus Romániáért – Elvek és elvárások program-csomagtervét.
Október 8. Az RMDSZ és a Parasztpárt elnökei megvizsgálják együttműködésük vetületeit.
Október 9. A képviselőházi, majd szenátusi RMDSZ-frakció tiltakozik kisebbségellenes kijelentések, illetve egy etnikai vonatkozású diszkriminatív törvénycikkely megszavazása ellen.
Október 20. A Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége elfogadja Szervezési és Működési Szabályzatát.
Október 25. A visszarendeződés ellen küzdő demokratikus ellenzéki erőket magába tömörítő Antitotalitárius Demokrata Fórum által Kolozsváron szervezett népgyűlésen többek között Doina Cornea, Marian Munteanu, Octavian Buracu és Szőcs Géza szólal fel. Az elhangzott beszédekből kiderül, hogy a magyarok nem követelnek privilégiumokat.
November 22–23. Az RMDSZ parlamenti csoportja a többpártrendszerre épülő társadalom mellett és a kommunista párt újjáalakítása ellen, valamint a föltulajdon rendezésével kapcsolatos kérdésekben foglal állást.
November 28. Az RMDSZ Országos Elnöksége a december 1-jei ünnepség kapcsán emlékeztet, hogy az 1918. december 1-jei történelmi esemény a nemzeti kisebbségek számára az egyéni és kollektív nemzeti jogok tiszteletben tartásának, érvényre juttatásának ígéretét is jelenti.
December 1. A román nemzeti nap alkalmából Gyulafehérváron kerül sor a parlament szabadtéri, ünnepi ülésszakára. Szőcs Géza főtitkár hangzavarban próbálja elmondani a toleranciáról szóló beszédét. A román ellenzék sem jut szóhoz.
December 2. Az RMDSZ nyilatkozatban tiltakozik a december 1-jei incidens ellen. Követeli Petre Roman, kormányfői minőségével összeegyeztethetetlen magatartásáért, megbízatásának visszavonását.
December 9. A MISZSZ Országos Választmánya nyilatkozatban tiltakozik az ellen, hogy a román ellenzék személyiségeit “népárulóknak” bélyegzik és Vasile Vãcaru kormánypárti szenátor Tőkés László elleni bűnvádi eljárást követel.
December 16. A MISZSZ visszarendeződés-ellenes közleményt ad ki.