Nyolcadik alkalommal adott át Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat az RMDSZ

2020.01.22. | Kultúra
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Nyolcadik alkalommal adott át Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat az RMDSZ

2020-ban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség három kategóriában – előadóművészet, irodalom és képzőművészet – adott át Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat Tompa Gábor színházigazgatónak és rendezőnek, Lövétei Lázár László költőnek, Ujvárossy László grafikusnak. Emellett 5. alkalommal adta át a Szövetség, a Communitas Alapítvány és a Kós Károly Akadémia Alapítvány az Erdélyért Életműdíjat, amelyet idén Szilágyi István író vehetett át.

A Szövetség évente jutalmazza a Magyar Kultúra Napján azokat a művészeket, akik az erdélyi magyar kultúra átörökítéséhez, megismertetéséhez kiemelt módon hozzájárulnak. A rendezvény legfontosabb üzenete, hogy a romániai magyar közösség figyelemmel kíséri és elismeri kiváló alkotóink munkáját. Ennek apropóján a díjátadó záróakkordjaként Bogdán Zsolt színművész Bartis Attila novelláinak feldolgozását mutatta be a Magyar nyelv története címmel.

A résztvevőket Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke és Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője köszöntötte az eseményen. Hegedüs Csilla és Brendus Réka beszéde elérhető ITT és ITT.

 

Tompa Gábor színházigazgatót és rendezőt Kelemen Hunor szövetségi elnök méltatta

Tompa Gábor olyan pontosan dolgozik, mint a legnagyobb tudású óraépítők, akik nemcsak a mechanikát ismerik a legapróbb részletekig – sőt képesek új funkciókat adni az ismert gépezetnek –, hanem magát az időt is belülről élik meg. Ha irodalmi példát kellene mondanom: Marquez vagy Bodor Ádám. Felismerni száz közül is.

Tompa Gábor harminc éve társulatvezető, a Kolozsvári Állami Magyar Színház főigazgatója. Volt szerencsém látni ezt a harminc évet több megvilágításból. De bárhonnan is nézzük, tagadhatatlan tény, úgy építette és úgy vezette a társulatot, hogy már 1992-től, 1993-tól föltette nemcsak a romániai, hanem az európai színházi világ térképére is.

Maradandó, kitörölhetetlen nyomot hagyott a társulattal az erdélyi magyar, a romániai, az összmagyar és az európai színjátszás világában. Erre egyszer külön is érdemes lenne kitérni. Megérne egy nagymisét, ahogy felénk mondják. De Gábor rendezői és pedagógiai kéznyoma ennél nagyobb földrajzi és szellemi térben is tisztán felismerhető. Pedagógusként Marosvásárhelytől és Kolozsvártól Kaliforniáig rendezők nemzedékeit tanította. 

Igazi transzilván ember. A saját elmondása szerint, amit eddigi pályája hűen vissza is igazol, elkötelezett híve annak az Apáczai-modellnek, mely szerint itthon is, e kies Transzilvániában lehet európai és világszínvonalon alkotni.” 

A teljes laudáció elérhető ITT.

 

Lövétei Lázár László költőt Markó Béla költőt méltatta

Az az érzésem, a Székelyföld egyik-másik politikusa tanulhatna őszinteséget mostani költőitől, akik szeretettel, de olykor haraggal is szólnak saját közösségükhöz.

Mert hát Lövétei Lázár László, mint említettem, olyan poeta doctus, aki tudja, hogy ezeken a pásztori tájakon évszázadokkal ezelőtt sem csak a bibliaforgatáshoz, hanem ahogy mondani szokás, az ekeszarvához is hozzászoktak a prédikátorok. Igen, nem véletlen a harag a legújabb könyvcímben. Lövéteiben is harag dúl az elveszett harmónia, az elveszett erdélyi világegész miatt. Ha úgy tetszik, az egyszer már meglelt, aztán ismét elveszített erdélyi egyetemesség nosztalgiáját is hordozzák ezek a virtuóz költemények.”

A teljes laudáció elérhető ITT.

 

Ujvárossy László grafikust Kolozsi Tibor szobrász méltatta

Ujvárossy László Munkácsy-díjas vizuális művész, főállásban a nagyváradi PKE Grafika szak egyetemi professzora. Jelentős kutatási területe a vizuális kommunikáció volt, ebben a témakörben számtalan publikációja és hét könyve jelent meg. A képmánia hobbijának engedve, fiatalkori bezártságát kárpótolva, nyaranta kulturális turizmust folytatott Európa legnagyobb múzeumaiban. A Velencei Képzőművészeti Biennáléról és a Párizsi Kortársművészeti Seregszemléről rendszeresen beszámolt a Várad művészeti lapban. 1980 óta szerepel romániai, 1990 után magyarországi és nemzetközi grafikai biennálékon, valamint egyéb szakmai kiállításokon. Az elmúlt években tíz egyéni tárlata volt.”

A teljes laudáció elérhető ITT.

 

Az Erdélyért Életműdíjas Szilágyi István írót Karácsonyi Zsolt költő méltatta

Embert, írást, művet próbáló időkben nem csupán Szilágyi István érzi úgy, hogy írnia kell, ugyanígy gondolják olvasói is. Mert szükség van Szilágyi István mondataira, a hangsúlyok végtelenül pontosan egymásutánjára, a mondatok hullámzására és szikárságára, az olvasónak is erőt adó, mélyről, valahonnan az erdélyi szellem mélyrétegeiből érkező lendületre 1989 előtt, utána még inkább.

 

Mert Szilágyi István a távoli, vagy nem is olyan távoli múltban játszódó, apró kontinensünkön is túlsugárzó regényei minden esetben hozzánk, a mindenkori, az éppen jelenlegi olvasókhoz, „jámbor vadakhoz” szólnak, hiszen hollóidők bármikor fölénk terjeszthetik szárnyaikat, korántsem szimbolikus értelemben.”

 

A teljes laudáció elérhető ITT.

A díjazottak számára Sánta Csaba erdélyi magyar szobrász készített kisplasztikákat.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.