2019. július 5.

„Európai parlamenti képviselőként számomra fontos volt, hogy olyan szakbizottságokban dolgozzak, amelyeken a MinoritySafePack útja átvezet: ezek az alkotmányügyi bizottság (AFCO), a petíciós bizottság (PETI) és a szabadságjogok bizottsága (LIBE). Ott kell lenni a döntések meghozatalánál” – mondta Vincze Loránt a VII. Martosi Szabadegyetemen pénteken.Az RMDSZ-es EP-képviselő, a FUEN elnöke a HUNINEU szervezésében tartott, Együtt a magyar közösségek európai érdekérvényesítéséért című panelbeszélgetésen vett részt Magyar Annával, a Régiók Bizottsága tagjával és Mészáros Anikóval, az MKP európai parlamenti képviselőjelöltjével, a panelt Pappné Farkas Klára, a HUNINEU Alapítvány Igazgatóságának elnöke moderálta. Vincze Loránt elmondta: a petíciós bizottságban, amelyben néppárti koordinátor-helyettes is, azt a munkát szeretné folytatni, amelyet Csáky Pál elkezdett az előző mandátumban. „Közvetlen rátekintésünk lesz azokra az állampolgári megkeresésekre, amelyek a bizottság elé kerülnek, mint amilyen a Benes-dekrétumok ügye, vagyaz európai őshonos kisebbségek számos hasonló konkrét felvetése, amelyek egyelőre a fiókban vannak. Erdélyből is lesznek majd megkeresések, amelyekre az EP-nek uniós intézményként választ kell adnia” – magyarázta a képviselő.

Vincze elmondta, ebben a helyzetben, amikor a felvidéki magyarság sajnálatos módon európai képviselet nélkül maradt, a magyar képviselők szolidaritásáról biztosítja a felvidékieket, és dolgozni fog azért, hogy a felvidéki magyarság ügyeit megjelenítsék, illetve a kárpát-medencei magyarság szempontjából fontos témák helyet kapjanak az EP-ben. Emlékeztetett: ezt a felajánlást a FUEN nevében is megtette a szervezet két hete Pozsonyban és Dunaszerdahelyen tartott jubileumi kongresszusán.  

Előadásában kifejtette: a kisebbségpolitikában az építkezés helyett az utóbbi időben a klasszikus értelemben vett jogvédelem a legfontosabb tennivaló, , hiszen Erdélyben kifejezetten, de gyakran a Felvidéken is a közösségnek a már megszerzett jogai megvédéséért kell harcolnia. Ebben a belpolitikai viszonyrendszerben  az RMDSZ-nek a parlamentben az egyik kiemelt feladata, hogy meggátolja azt, hogy a politikai többség olyan intézkedéseket hozzon, amelyek például a közigazgatási anyanyelvhasználatot csorbítják vagy az oktatási jogokból elvennének. Gyakorlatilag ahelyett, hogy építkezne, az érdekképviselet Romániában támadásokat véd ki, ez pedig az erőforrások felaprózását eredményezi. „A többség-kisebbség párbeszéd teljesen leállt Romániában, a hatalmon lévő szociáldemokratákkal erről a kérdésről érdemben nem lehet beszélni, az úzvölgyi katonatemető ügyében is látszott, hogy az állam nem tudott érvényt szerezni a törvénynek. Az ellenzéki oldalon sincsenek olyan partnerek, akik a kisebbségi kérdésben nyitottak volnának, sőt, sokszor ők a legszélsőségesebb nacionalisták” – vázolta az EP-képviselő.

Ebben a helyzetben európai színtéren van lehetőség az előrelépésre, hiszen az európai szintű érdekérvényesítés „kedvező szelet foghat az otthoni munka, az otthoni érdekérvényesítés vitorlájába”. A következő hónapok feladata Vincze Loránt szerint a MinoritySafePackelőrevitele, az első lépés pedig az, hogy az új Európai Bizottság felállása során a bizottsági elnökjelöltet ismét próbálják arról meggyőzni, hogy a nyelvi és kulturális sokszínűség területéért legyen egy felelős biztos. „A hét elején még aggódtunk, nehogy Frans Timmermans legyen az EB elnöke, mert ő egyszer már elutasította azt, hogy egyáltalán leüljön velünk beszélgetni a polgári kezdeményezés ügyéről. Ezt a vihart sikerült elhárítani, ezért bízunk abban, hogy meghallgatásra találunk az új Európai Bizottságban” – mondta Vincze Loránt.