Az RMDSZ által szervezett, pedagógusok részvételével zajló konferencián az új, magyar gyermekeknek szóló tankönyvekről, a szórványmegyékre kiterjesztendő afterschool- és az óvoda-bölcsőde programról is egyeztettek.

A konferencia végén elfogadott zárónyilatkozatot Hegedüs Csilla, a Szövetség kultúráért felelős ügyvezető alelnöke ismertette. Ebben a konferencián résztvevők leszögezik: az elmúlt esztendőkben olyan szórványkollégiumokat sikerült létrehozni, ahol ma már több ezer gyermek tanul. „De nem állhatunk le: az oktatási rendszer folyamatos minőségi és új programokkal való bővítésére van szükség ahhoz, hogy közösségünk versenyképes legyen, hogy a vegyes házasságban élő szülők is úgy érezzék, érdemes gyermekeiket magyar iskolába íratniuk. Támogatjuk a magyar oktatást, és azokat a kezdeményezéseket, amelyek által a magyar vagy vegyes házasságokból származó gyermekek többlettudásban részesülnek a magyar oktatási intézményekben. Vonzóvá kell tennünk ezeket olyan szolgáltatásokkal, amelyeknek a közösségépítés képezi az alapját, és amelyek a többségi iskolákban nem elérhetőek. A délutáni anyanyelvű oktatás (afterschool program) bevezetését azért támogatjuk a szórványban, mert valós alternatívát nyújt a többségi oktatási intézményekkel szemben, és biztosítja gyermekeinknek a minőségi magyar oktatást és a magyar környezetben való nevelést” – áll a dokumentumban, amely külön kitér a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésre (MSPI) és a közelgő európai parlamenti választásra.

A szórvány megyék képviselői üdvözlik az MSPI sikeres aláírásgyűjtését, és megköszönik a szórványban élő közösségeknek a határozott kiállást és szolidaritást. Kijelentik: töretlenül bíznak abban, hogy az őshonos nemzeti közösségek és nyelvi kisebbségek jogait az Európai Unió szavatolni fogja, kötelezve a tagállamokat azok tiszteletben tartására. „A Minority SafePack aláírásával 300 ezer erdélyi magyar és 1 millió 300 ezer európai ember kimondta: az őshonos kisebbségek helyzete távolról sincs megoldva. Mi, szórványban élő magyarok, azt akarjuk, hogy európai szabályozások védjenek bennünket, őshonos nemzeti kisebbségeket!” – teszik hozzá.

Az európai parlamenti választás előkampánya közepette kijelentik: a romániai magyar közösség érdeke megőrizni erős képviseletét az Európai Parlamentben. Ezért minden szórványban élő magyar embert szolidaritásra és egységes fellépésre buzdítanak, hiszen együtt, a tömbben, az interetnikus környezetben és a szórványban élő magyarok vihetik csak sikerre a magyar ügyet.  „Elvárjuk, hogy Európa tartsa tiszteletben annak az 50 millió polgárnak a jogait, aki valamely őshonos nemzeti közösség vagy nyelvi kisebbség tagja. Európának a gyakorlatban is meg kell valósítania az egyenjogúságot, ezért az Európai Uniónak változnia kell! Mi, a Magyar Szórvány Napja alkalmával Segesvárra gyülekezett erdélyi, bánsági és partiumi szórványközösségek képviselői erős Európát és fejlődő Erdélyt akarunk!” – összegez a dokumentum.

Az RMDSZ szórvány cselekvési tervének központi témáját az oktatás képzi, ezért három, oktatással kapcsolatos témában – 82 új tankönyv a versenyképes magyar oktatásért; Több mint iskola: délutáni oktatás a szórványban; Építjük Erdélyt. Óvoda-bölcsőde program 2018 – is panelbeszélgetésre került sor Segesváron.

Kovács Irénke kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, Szabó Ödön parlamenti képviselő és Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke a Szövetségnek arról a sikertörténetéről, tankönyvpályázatáról számolt be, amelynek köszönhetően magyar gyermekek számára születtek új tankönyvek.

Magyari Tivadar szerint az új tankönyvek az oktatási reform termékeiként is értelmezhetők. 650 pedagógus munkájára volt szükség mindehhez – szögezte le Kovács Irénke.

Az kisebbségi oktatásért felelős államtitkár kiemelte: hatvan tankönyv már ott van az iskolákban, a továbbiak tartalmi módosítások és fordítások miatt késnek.  

Szabó Ödön parlamenti képviselő rámutatott: mint egy kisebbségi szerb tankönyv előállítása 3500 lejbe kerül, egy magyar könyvé 20 lejbe és egy román könyvé 5-8 lejbe. Elmondta: ebben az évben a Szövetség közel 300 000 lejt költött arra költségvetéséből, hogy megvalósulhasson a tankönyvpályázat.

A parlamenti képviselő bejelentette: ma a román kormány elé került az önálló magyar pedagógus-továbbképző központ ügye, ezt a beterjesztést a kormány el is fogadta. Ez azt jelenti, hogy év végéig elindulhat az önálló magyar pedagógus-továbbképző központ működése.

Novák Csaba Zoltán szenátor, Oltean Csongor, a MIÉRT elnöke és Balázs Botond, az RMDSZ medgyesi szervezetének elnöke a második panelbeszélgetés során a Szövetség elsődleges feladata, a magyar oktatás intézményes struktúrájának megerősítése mellett érvelt, amelynek a délutáni oktatás is részét képezi.

 „A projekt ötlete 2015-ben született meg, a mi főcélunk kiterjeszteni országos szintre kiterjeszteni a délutáni oktatást, amely biztonságot nyújt a diáknak, a szülőknek, a közösségnek és finanszírozóknak egyaránt.” – fogalmazott Balázs Botond.

Novák Csaba Zoltán szerint ez egy nagyon jó lehetőség arra, hogy pótolni lehessen a délutáni rendszerben mindazt, amit a kötött iskolai programon belül nem lehet megvalósítani.

„A program csakis a városokra terjed ki, mert az asszimiláció itt nagyobb veszélyt jelent. Erdély hét megyéjében összesen 1700 gyerek érintett, amennyiben sikerül törvényes keretek közé hozni és kiterjeszteni a programot, ez a szám évről évre növekedni fog. Ezek az intézmények a közeljövőben a vegyes házasságokból született gyerekeknek is versenyképes tudást kell nyújtsanak” – jelentette ki Oltean Csongor.

A meghívottak fontosnak tartják kiküszöbölni azt a fennálló problémát, miszerint minden megyének önerőből kelljen megoldást találnia arra, hogy a programot fedezni tudja. Erre egy közös költségvetés kidolgozását látják a legműködőképesebbnek, erre a célra a Magyar Kormány támogatását is kérték – jelentették ki.

Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke és Csép Andrea, parlamenti képviselő az Építjük Erdélyt. Óvoda-bölcsőde programról számolt be.

Horváth Anna a program koordinátora kifejtette: nem azért nem járnak bölcsődébe a gyerekek, mert a szülők otthoni nevelésben szeretnék részesíteni őket, hanem azért, mert nincs elég bölcsődei hely. „A romániai három év alatti gyerekek mindössze 3 százaléka jár bölcsődébe, miközben az uniós átlag 37 százalék.  Ma Romániában 20.000 bölcsődei hely van, ebből a magyar bölcsődei helyek száma összesen 684. Azért dolgozunk, hogy a közeljövőben minden kisgyereket bölcsődébe tudjanak íratni a szüleik, amennyiben ezt akarják” – tette hozzá.

Csép Éva Andrea elmondta segíteni kell azoknak az anyáknak, akik két év után újra munkába állnának, ehhez pedig szükség van a bölcsődei programra.

„Az RMDSZ-nek rendkívül fontos feladata az, hogy támogassa a romániai magyar családokat.  Romániában csak negyven önkormányzat működtet bölcsődét, ebben az esetben csak jól szituált család tudja bölcsődébe adni a gyerekét, a másik probléma az, hogy ezek a bölcsődék csak önkormányzati pénzekből finanszírozottak. Elértük azt, hogy jövő év szeptemberétől a bölcsődés gyerekek is fejkvótát kapjanak, ez pedig egy hatalmas segítségnek lesz mindannyiunk számára” 

 – jelentette ki a parlamenti képviselő.

Az Építjük Erdélyt. Óvoda-bölcsőde program 2018 elsődleges célja a hosszú távú fenntarthatóság és az hogy minél kisebb anyagi kiadás terhelje a szülőket.

A zárónyilatkozat teljes szövege elérhető ITT.