„Az elmúlt évek kisebbségvédelmi munkája európai szinten is egyértelműen beérni látszik, hiszen az Európai Parlament ősszel arra készül, hogy tételesen rögzítse az Unión belüli nemzeti kisebbségek jogait” - mondta Sógor Csaba Tusványoson. Véleménye szerint eredményként értékelhetjük, hogy ma már minden európai néppárti dokumentumban megjelennek a kisebbségvédelmi fejezetek,  és számos európai parlamenti jelentés áll ki a nemzeti kisebbségek jogaiért, emellett pedig immár több mint egymillió uniós polgár is rávilágított arra, hogy a kisebbségi kérdéssel az Európai Uniónak is foglalkoznia kell.

Az RMDSZ politikusai Sógor Csaba európai parlamenti képviselő és Ambrus Izabella parlamenti képviselő szerdán a Bethlen Gábor sátorban szervezett Jogérvényesítés Romániában és Európában. Parlamenti és intézményes eszközök című panelbeszélgetés meghívottai voltak a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. A beszélgetés további meghívottja volt Molnár Zsolt ombudsman-helyettes is. Illyés Gergely kutató, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) munkatársa moderátor minőségében azt a kérdést intézte a beszélgetés résztvevőihez, hogy a kisebbségi érdekérvényesítés tekintetében mire lehetnek, mire voltak elegendőek a parlamenti eszközök az elmúlt években.

Sógor Csaba válaszában visszatekintést adott arra vonatkozóan, hogyan bővültek az elmúlt évtizedek kisebbségvédelmi jogorvoslati lehetőségei az Európai Unióban. Mint mondta, lassan, aprólépésekben, de kitartóan, embereket egyenként meggyőzve jutottunk el oda, hogy ma már alapvető szempont a kisebbségek védelme egy-egy uniós dokumentum kidolgozása során. Az EP-képviselő elmondta, a nagy áttörés, tehát az, hogy legyen egy uniós kisebbségvédelmi keretszabályozás,  még nem történt meg, de egyértelműen közelebb vagyunk hozzá, mint bármikor máskor. „Minden kisebbségi közösség helyzete sajátos, tagállamonként egymástól eltérő, viszont egy dolog minden uniós tagállamra vonatkozóan igaz: a kisebbségek védelme kapcsán közös a felelősségünk” – magyarázta Sógor Csaba, aki szerint ezt a gondolatot szerencsére már egyre többen ismerik fel és ehhez az aláírásokat sikeresen felmutató Minority Safepack kisebbségvédelmi kezdeményezés is határozottan hozzájárult. „A Minority Safepack az európai nemzeti közösségek együttes sikere, de az RMDSZ és az erdélyi magyarok közös sikere is. Ezen keresztül is azt üzenjük, hogy mi továbbra is egy olyan Európát akarunk, amely kiáll az őshonos nemzeti kisebbségek védelmében, értékalkotó közösségként és nem veszélyforrásként tekint ránk” – mondta az EP-képviselő.

Ambrus Izabella parlamenti képviselő arra mutatott rá, hogy a kisebbségek tekintetében a nemzetközileg elfogadott jogrendszer sokkal több jogot biztosít, mint a belső, romániai jogrendszer. Ennek ellenére azonban a belső jogrendszer is viszonylag széleskörű jogbiztonságot nyújt a kisebbségi közösségeknek. „Annak ellenére, hogy a magyar képviselet mindig ott volt a román parlamentben, majdnem 30 éves munka eredménye a mostani helyzet. Nem volt ez kis munka, hiszen sorban, tulajdonképpen egyesével kellett a magyar képviseletnek ezeket a jogokat törvényes keretbe helyezni és elfogadtatni” – hangsúlyozta. Ugyanakkor kitért arra, hogy bár adott a belső jogrendszerünk, a tapasztalat azt mutatja, hogy a gyakorlatban nem érvényesülnek ezek a jogok. Ambrus Izabella szerint ennek nagyon egyszerű oka van: a többségnek nem érdeke ezeknek a jogoknak a betartása. „Sokszor tapasztaljuk, hogy intézményi szinten ezek a jogok nem jelentkeznek a gyakorlatban, és sajnos rendszerint kötnek ki kisebbségvédelmi témák az alkotmánybíróságnál. Ezek a jogok sok éves viták és egyeztetések eredményei, megszavazzuk, átvisszük és végül ott állunk tétlenül, mert azt tapasztaljuk, hogy még maga az államelnök is bizonyos kérdések kapcsán akár az alkotmánybíróságig is elmegy” – mondta. Ambrus Izabella kifejtette, az RMDSZ éppen azért támogatta az igazságügyi törvénykezések reformját, mert abban hisz, hogy egy objektív, pártatlan és hatékonyan működő igazságszolgáltatásra van szükség ebben az országban. „ Ma sorban születnek olyan döntések, amelyek sértik a kisebbségi jogokat és megakadályozzák azok gyakorlati alkalmazását. A magyar közösség érdeke is, hogy megbízhasson az igazságszolgáltatásban, hiszen ez egyfajta garancia lehet a kisebbségi jogok érvényesülése szempontjából is” – nyomatékosított Ambrus Izabella.