„Női szerepek a 21. században” - Országos konferenciát szervezett a Nők a Nőkért Szövetség
Nőkről, a nők helyéről a XXI. század társadalmában, szerepvállalásukról a közéletben, a politikában és a társadalmi élet egyéb területén témakörökről tárgyaltak Hargita, Maros és Máramaros megyékből érkező hölgyek a Nők a Nőkért Szövetség (NNSZ) által szervezett kétnapos konferencián, 2012. április 28-29-én, a Gyergyószentmiklós melletti Gyilkos-tó vendéglőben. A konferenciát követő küldöttgyűlésen határozatokat fogadtak el a szervezet célkitűzéseivel kapcsolatosan, valamint arról, hogy az eddig platformként működő NNSZ-t az RMDSZ jogerős női tagozatának nyilvánítsák.
A Nők a Nőkért Szövetség által szervezett konferencián jelen volt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A nők hátrányos politikai megítéléséről tartott előadásában úgy vélekedett, mentalitásváltás szükséges Erdélyben és az RMDSZ-ben egyaránt. „A hölgyek tudásukkal, hozzáértésükkel gyorsan kivívják a nekik járó tiszteletet mind a közéletben, mind a politikában, vagy az élet bármely területén –a rájuk jellemző finomsággal, vagy – bár politikában ezt nem szoktuk használni-: melegséggel” - fogalmazott Kelemen Hunor szövetségi elnök a „Nők az RMDSZ politikájában” című előadásában. Mint hangsúlyozta, hosszú lenne a névsor, ha fel kellene sorolni mindazon nők nevét, akik szerepet vállaltak a politikai életben az elmúlt húsz év során. Ennek ellenére a politikában még mindig az ellenkezője látszik. A szövetségi elnök véleménye szerint mindezen lassan lehet változtatni, az RMDSZ-en belül is azon munkálkodnak, hogy a rossz beidegződések változzanak. „Akkor van egyenjogúság egy társadalomban, ha nők és férfiak egyformán szerepet vállalnak az élet különböző területein” – fogalmazott Kelemen Hunor. Beszédében érintette a kormányválságot és a közelgő választásokat is. Utóbbi kapcsán elmondta: a politikai pártok versenye lesz ez a választás, és nem is akarja elképzelni azt a helyzetet, hogy a magyarságnak ne legyen képviselete a román törvényhozásban. Mint hangsúlyozta: 24 óra is elég a visszarendeződéshez, és 22 év eredményei semmisülnének meg abban a helyzetben.
Böndi Gyöngyike, az NNSZ alapítója úgy vélte: a nőknek kell nagyobb szerepet vállalniuk a politikában, mert egy nő élete a 21. században már nem szólhat csak arról, hogy mos, főz, takarít. Saját tapasztalatait megosztva mutatott rá arra, hogy jó szervezéssel minden megoldható, és erre képesek a nők. „Hogy politizál-e, vállal-e küldetést, érdekképviseletet, az csakis rajtunk áll” – hangsúlyozta Böndi Gyöngyike. Beszédében felhívta a küldöttek figyelmét arra, hogy az eddig platformként működő NNSZ-nek az RMDSZ női tagozatává kell alakulnia.
Szabó Annamária, az NNSZ elnöke a családról és karrierről tartott előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a 21. század fiatal női a karriert helyezik előtérbe a családalapítással szemben, noha „család nélkül nem teljes a nő élete”. Ugyanakkor arra is rámutatott: „úgy a jó, ha a családon belül megoszlanak a feladatok, nem lebecsülendő munka a gyermeknevelés és most már az apáknak is törvény biztosítja a jogot, hogy ebből kivegyék a részük. Megítélése szerint, a nőket elfogadják a politikában, de mindehhez az RMDSZ támogatása is szükséges.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök elismeréssel szólt a női politikusról és a női munkatársról. Előbbiek következetességét, elszántságát, utóbbiak precizitását emelte ki.
A konferenciát követő küldöttgyűlésen határozatot fogadtak el az NNSZ alapszabályzatának módosításáról. A küldöttgyűlésen meghozott határozatok alapján az NNSZ bűntényként kezeli a családon belüli erőszakot, nem támogatja az (a jelen pillanatban konzultációs folyamatban levő) abortusz törvényt, valamint módosításokat kezdeményez a gyermekgondozási segély rendszerére vonatkozóan.
A kezdeményezés aláírói: Szabó Annamária, elnök; Kerekes Edit, Vida Noémi, Szlávitsné Dali Erika alelnökök és Böndi Gyöngyike, az NNSZ alapítója.