Kelemen Hunor Érmindszenten: Ady Endre haladó volt és magyar, küldetésének tartotta a világ menetének, a magyar nemzete sorsának megváltoztatását

Kelemen Hunor Érmindszenten: Ady Endre haladó volt és magyar, küldetésének tartotta a világ menetének, a magyar nemzete sorsának megváltoztatását

Ady Endre előretekintő ember volt. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy a 21. században, 2017-ben is hozzá hasonlóan előretekintsünk és lázadjunk. Lázadni kell mindig az ellen, ami az embert visszafogja és visszatartja – ez Ady öröksége, amelyhez ragaszkodnunk kell – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök Érmindszenten, ahol november 18-án a 140 éve született költőre emlékeztek.

Az RMDSZ elnöke úgy véli, bár Adyról mindent elmondtak, amit el lehetett mondani, és mindent leírtak, amit le lehetett írni, törekedni kell arra, hogy 2017-ben is olyat állítsunk róla, amely érvényes, előreviszi a magyar közösséget. Meg kell érteni azt, hogy mi élteti ma is az Ady-kultuszt, hogy miért lehet aktuális a 21. században a 19. és a 20. század szellemi óriása. „Adyról csak úgy lehet beszélni, ha ismerjük a kor szellemiségét és problémáit, azt, hogy hol tartott az Osztrák-Magyar Monarchia, azon belül a magyar nemzet, nem utolsó sorban tudjuk azt, hogy milyen kihívásokkal kellett szembenéznie Európának, milyen problémákra kellett választ adnia a 20. század elején” – tette hozzá. Szerinte nem kérdés, hogy Ady nemcsak költőként, de szellemi emberként is rezonált a kor kihívásaira. „Hamarabb volt elismert újságíró, mint költő. Ebből a megközelítésből is meg kell érteni őt és mindazt, amit a magyar irodalomban és a publicisztikában alkotott. Személyisége magával hordozta a lázadást is, küldetéstudata volt és szenvedélyes” – sorolta Kelemen Hunor.

Újságokban megjelentetett írásai sosem hagytak hidegen senkit, ha valamit megírt, az esemény volt, világnézeti vitákat váltott ki – állítja a szövetségi elnök: „egyformán tudta bírálni azokat, akik elmerültek a nacionalizmusban és azokat is, akik a kozmopolitizmust, az antinacionalizmust hirdették. Meggyőződése volt, hogy úgy kell és lehet magyarnak lenni, hogy közben magyarságtudatunkkal a körülöttünk élő népeket is megértjük. Az, hogy elfogadták az Osztrák-Magyar Monarchia területén élő más nemzetiségű költő- és írókollégái, azt mutatja, hogy ez általa képviselt lázadás és útkeresés megértésre talált.”

Haladó volt és magyar. Úgy volt haladó, hogy a haladásban is megkereste azt, ami sajátságosan magyar, hogy elutasította mindazt, amit a párizsi évek alatt ismert meg: a tőkének a mohóságát, nyereségvágyát, amely a 20. század elejét is jellemezte – fogalmazott az érmindszenti költőről Kelemen Hunor. Mint rámutatott, verseiből, publicisztikáiból kiviláglik a tudatosság, hogy neki feladata, küldetése és missziója van, hogy változtatni kell a világ menetén, a magyar nemzet sorsán: „de nemcsak változtatni akar, hanem tud is. Gyakran ironikus, időnként önironikus, hiszi, hogy egy költőnek, egy értelmiséginek feladata beleszólni a dolgok menetébe, kíméletlenül is véleményt kell mondani arról, hogy hol tart nemzete és Európa.

Ady szenvedélyes a versben és a publicisztikában is, bármilyen témához is nyúl – az emberi élet alapkérdéseihez, a születéshez, a halálhoz, a szerelemhez, a születés és a halál közötti életstációkhoz –, mindig olyan felfokozott szenvedéllyel szólal meg, amely eljut az emberek szívéhez – emelte ki beszédében Kelemen Hunor, aki hiszi: az ember nemcsak a fejével, hanem szívével és a lelkével is felfogja Ady Endrét. „Megreformálja az irodalmat, új utakat nyit meg, olyanokat, amelyek századában a magyar verset, a magyar irodalmat meghatározóvá teszik. Ma nincs, nem is lehet olyan magyar költő, aki az indulása pillanatában nem viszonyult valamilyenféleképpen Adyhoz” – összegzett az RMDSZ elnöke.

A megemlékezésen és koszorúzáson beszédet mondott Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Pataki Csaba, Szatmár Megye Tanácsának elnöke, Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja.

 

kapcsolódó

Hírlevél