2018-ra készülve az RMDSZ párbeszédet javasolt a többséggel, azonban helyette elutasítással került szembe. Az Szövetség azt akarta, hogy minél többen tudják a magyar nyelvet használni a közigazgatásban ott, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 10%-ot, emellett kedvezményes küszöb bevezetését is javasolták, ez azokon a magyar embereken segít, akik olyan településeken élnek, ahol a kisebbséghez tartozó lakosok számaránya nem éri el a 10%-ot. A 215-ös törvénymódosítás leszavazásával a román többség visszautasította a párbeszédet a magyarokkal. Kompromisszumos megoldást próbált találni azért, hogy a romániai magyar közösség jogos elvárása teljesüljön, hogy az anyanyelv-használati küszöböt csökkentsék, húsz százalékról akár tizenötre.

„Ésszerű megközelítés helyett nacionalista üdvrivalgás volt a bizottságban és plénumban is. A román pártok, különösen az ellenzék elzárkózott minden higgadt és pontszerű vitától. Az együttes bizottságokban az ellenzéki képviselők kérték az ülésvezetőtől, hogy tűzze napirendre cikkelyenkénti tárgyalás nélkül a törvénytervezetünket. Miután ez megtörtént és leszavazták a törvény módosító javaslatunkat, az ellenzékiek megtapsolták az eredményt. ”– nyilatkozta Csoma Botond a mai sajtótájékoztatón.

Románia kisebbségvédelme nem modellértékű, hiszen nem tiszteli a nemzeti közösségeket. Románia nem erős állam, hiszen semmilyen gesztust nem akar tenni a magyar emberek felé. Erejét fitogtatja, közben gyengeségét mutatja. Ezzel az elmúlt hónapok magyarellenes hangulatát a román politikum nem rendezte, hanem felerősítette.

A Szövetség továbbra sem mond le arról, hogy a jelenlegi húsz százalékos nyelvhasználati küszöböt tízre, esetleg tizenötre csökkentse. A törvénymódosítás kapcsán a szenátus lesz a döntő ház.