„Bízom benne, hogy a Bernády György Közművelődési Alapítvány kisebbségvédelmi szeminárium-sorozatával sikerül egy új fejezetet nyitni a romániai multikulturalitás terén, a kisebbségi közösségek és a többségi társadalom közötti kommunikációban. Pozitív jelzés, hogy a mai kerekasztal-beszélgetésen a romániai kisebbségi szervezetek vezetői, illetve a civil társadalom jeles képviselői mellett – köztük Lucian Mândruţă újságíró, Smaranda Enache, a ProEuropa Liga elnöke – Laurenţiu Ştefan államelnöki tanácsos személyében, az elnöki hivatal, Corneliu Buicu képviselő személyében, Románia Képviselőháza is képviselteti magát, de jelen van a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke, Mihai Voicu, a Konzervatív Párt (PC) alelnöke, Codrin Scutaru, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára, Laczikó Enikő is, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet képviselőjeként, Székely István, valamint Vasile Dâncu, az IRES közvélemény-kutató intézet igazgatója. Mindez azt jelenti, van politikai akarat a kisebbségi kérdések megválaszolására, a felmerülő problémák közös feltérképezésére és megoldására” – hangsúlyozta ma, február 26-án megnyitó beszédében Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, a „Kisebbségvédelem: romániai gyakorlat, európai modellek, és a Minority SafePack kisebbségi polgári kezdeményezés” címmel megrendezett szemináriumon. Elmondta, az 1989-es forradalom óta eltelt 25 év alatt, a román társadalom bár tett jelentős lépéseket a demokrácia, a jogállam megvalósításának irányába, számos probléma még mindig megoldásra vár.

„Nem hiszem azt, hogy egyetlen nap elegendő lesz a kommunizmus bukása óta felmerülő kérdések megválaszolására, több találkozásra lesz szükség, a ma elkezdett párbeszédet folytatnunk kell, akárcsak ezt a szeminárium-sorozatot. A tárgyalásokba aktívabban be kell vonni a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet is, amelynek fontos szerepe lehet a jövőben az ilyen pragmatikus problémákra összpontosító szemináriumokon” – tette hozzá Borbély László, aki mint elmondta, bár az Európai Unió példaértékű lehet sok szempontból a kisebbségi kérdéseket illetően, aggasztó, hogy a Szövetség kisebbségi polgári kezdeményezése elakadt az Európai Bizottságnál. „Mindez azt jelzi, hogy nem elég elméleti szinten megfogalmazni a megoldásokat, ha a gyakorlatba ültetésnél elakadunk. El kellene érni azt, hogy a román állam intézményei – az európai dokumentumok és a román törvénykezés előírásainak szellemében – pozitív magatartást tanúsítsanak akár a többnyelvűség, akár a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, akár a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája kapcsán” – hangsúlyozta Borbély.

Laurenţiu Ştefan államelnöki tanácsos felszólalásában elmondta: az elnöki hivatal folyamatosan tárgyal a romániai politikai alakulatokkal kisebbségi kérdésekről, és úgy látják a létező jogi keretek és törvények megfelelőek az aktuális problémák megoldására, de valóban, azok gyakorlatba ültetésekor akadnak el sokan. „Az elnökségi programban kiemelt helyen szerepel ezen hiányosságok pótlása, akárcsak a kisebbségi közösségekkel való rendszeres egyeztetések” – fogalmazott a szemináriumon, az elnöki hivatal képviselője.

A kerekasztal-beszélgetésen Corneliu Buicu marosvásárhelyi képviselő, aki Valeriu Zgonea képviselőházi elnök üzenetét közvetítette. „A kommunista rezsim legyőzésére is csak közös erővel voltunk képesek, a politikai felbujtások következtében kialakult interetnikai konfliktusokat is együtt tudtuk elsimítani. Nacionalista ideológiákkal, szélsőséges ötletekkel ma is találkozunk, de meg kell mutatnunk, hogy ezeknek nincs helye egy civilizált demokráciában. Tavaly márciusban sem a magyar, sem pedig a román közösség nem válaszolt a szélsőséges provokációkra, ami azt jelenti, hogy a 90-es évek óta mindkét közösség sokat fejlődött, és a politikai párbeszéd útját választja a konfliktusok megoldására” – nyilatkozta Buicu, hozzátéve, a nemzeti, a nyelvi és a kulturális sokszínűség elfogadása a legfontosabb feltétel egy európai ország számára.