Szerinte, ezidáig a parlamentáris demokrácia útját választották, párbeszédet javasoltak, és továbbra is ezt fogják tenni. „Rengeteget dolgoztunk a javaslaton, és nem mondunk le arról, hogy a jelenlegi húsz százalékos nyelvhasználati küszöböt tízre, esetleg tizenötre csökkentsük. Mindezt annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban felerősödött a magyarellenesség főként az ellenzéki pártok vezetőinek kisebbségellenes retorikái miatt. Ez nem segíti elő a kisebbség és többség békés együttélését” – fogalmazott a képviselő.

Továbbiakban saját tapasztalatáról és a módosítás céljairól beszélt: „a parlamenti munkám elején meglepő tapasztalat számomra ez a reakció a többségi nemzet képviselői részéről. Viszont tudni kell, hogy a törvénymódosítás kapcsán a szenátus lesz a döntő ház, erre még várni kell. Fontos elmondani, hogy a kisebbségekkel szembeni jogsértésekre, az évek során felgyűlt tapasztalatokra, a nemzetközi elvárásokra, és a Románia által felvállalt kötelezettségekre alapoztunk a javaslatok megfogalmazásában. Pontosítani és átláthatóvá akarjuk tenni a törvényben foglalt előírásokat. A nyelvi jogokat csak nagyon kis mértékben alkalmazzák a hatóságok, ezért akarjuk az alkalmazási normákat pontosítani, és a jogok körét bővíteni.”

Jelenleg csak azokon a településeken kötelező a nyelvi jogok alkalmazása, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot, ezt akarjuk 10%-ra csökkenteni.  Ez Brassó megyében 5 települést érint: Höltövény, Krizba, Kőhalom, Keresztvár, Bodola.

„Azokban a közigazgatási egységekben, ahol a kisebbségek számaránya eléri a 10 százalékot vagy jelentős számban élnek, kérjük az anyanyelvhasználat biztosítását minden közigazgatási intézményben, közérdekű szolgáltatásokat nyújtó helyi és megyei egységekben, prefektúrákon, illetve dekoncentrált intézményekben. Ténylegesen történjen meg a települések névtábláinak, az utcanevek, a közterületek és intézmények magyar nyelvű feliratozása. Ezek a hivatali kommunikációban és levelezésben is jelenjenek meg” – emelt ki néhány célt Ambrus Izabella.