Szerdán került sor a Victoria Palotában a Fenntartható Fejlődés Tárcaközi Bizottságának Nicolae-Ionel Ciucă miniszterelnök által összehívott ülésére, amelyen elemezték Románia Fenntartható Fejlődési Stratégiája végrehajtásának helyzetét. Az ülésen jóváhagyták a nemzeti fenntartható fejlődési mutatókat.

„A kormányzati tevékenységre jellemző intézményeken és jogszabályokon túl a fenntartható fejlődés mindenekelőtt az életminőségről, az emberekről szól. Ahhoz, hogy elérjük, amit kitűztünk, jövőképre, stratégiákra, cselekvési tervekre van szükségünk, amelyeket intézményközi hálózaton keresztül a gyakorlatba is át kell ültetnünk, és összhangban kell lenniük a nemzeti fellendülési és reziliencia terv végrehajtásával, valamint Románia csatlakozásával a legerősebb gazdasági szervezethez, az OECD-hez (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet). A Fenntartható Fejlődési Főosztály tevékenysége révén kialakított monitoring és jelentési rendszer segíti a hatékony cselekvést és a tisztább kép kialakítását, többek között a különböző nemzetközi alapokból finanszírozott reformok és projektek hatásáról, ami nagyon fontos, különösen annak fényében, hogy a következő időszakban a Nemzeti Fellendülési és Reziliencia Programból, valamint a 2021-2027-es európai pénzügyi alapból rekordszintű beruházásokra kerül sor Romániában.” – nyilatkozta Nicolae Ciucă.

A Fenntartható Fejlődés Tárcaközi Bizottsága a Fenntartható Fejlődés Főosztály kezdeményezésére jött létre a 2018-ban elfogadott Fenntartható Fejlődési Stratégia végrehajtásának intézményi keretei között. Borbély László államtanácsos, a Fenntartható Fejlődés Főosztály koordinátora hangsúlyozta a mutatók nyomon követésének és az adatvezérelt közpolitikák megvalósításának fontosságát.

„Románia azon államok közé tartozik, amelyek határozott lépéseket tettek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend végrehajtása érdekében. Az általunk kialakított intézményközi keretet a legjelentősebb nemzetközi szervezetek szintjén is értékelik, így a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete, amely tavaly innovációért és a közigazgatás hatékonyságáért díjazott bennünket. Valójában bizonyos mutatók értékeit tekintve még sok hiányt kell pótolnunk, például az oktatás területén, ahol a korai iskolaelhagyás aránya 15%, az európai átlag közel kétszerese. Más területeken jobbak az eredményeink, például a megújuló energia részaránya a végső fogyasztásban körülbelül 25 százalékot tesz ki, ami néhány százalékponttal meghaladja a 22 százalékos európai átlagot. Nagyon fontos, hogy világos képünk legyen arról, hogy hol tartunk, hogy világosan kitűzzük a céljainkat és mérjük a tetteink hatását, hogy valóban fenntartható jelenünk és jövőnk legyen” – mondta Borbély László államtanácsos.

Az ülésen az alábbi témák is napirendre kerültek:

• A Román Fenntarthatósági Kódex – egy német minta szerinti jelentéskészítő eszköz a vállalatok számára, amely támogatja azokat a felhasználókat, akik a fenntarthatóság terén a legjobb gyakorlatokat keresik.
• A „fenntartható fejlődés szakértője” foglalkozás posztgraduális képzési és szakmai továbbképzési programja – ősszel végzi el az első 150 fő a posztgraduális képzést, 2026-ra pedig a Nemzeti Fellendülési és Reziliencia Terv által a cél a 2000 fő képzésének megvalósítása.
• A nemzeti körforgásos gazdasági stratégia, amely szeptember végéig lesz véglegesítve és elfogadva.