,,A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a kormánykoalíció tagja marad, de én a következő napokban lemondok miniszterelnök-helyettesi és miniszteri tisztségemről. Többször is elmondtam már az elmúlt napokban, hogy számomra elfogadhatatlan az, hogy ugyanabban a perben felperesként és alperesként is jelen legyek. Ez egy személyes döntés, amelyet elsősorban azért hoztam meg, mert számomra ez a korrekt álláspont” – jelentette be Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a mai Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) ülését követően Kolozsvárott.

,,A Szövetségi Állandó Tanács tagjai előtt ma három lehetséges megoldás állt. Kilépünk a kormányból mindannyian, vagy változatlanul folytatjuk a kormányzást, illetve az a kompromisszumos megoldás, amely a Victor Ponta miniszterelnökkel folytatott megbeszélésem során körvonalazódott. Románia nem lép ki ugyan, de nem is küld motivált álláspontot a luxemburgi bíróságnak az RMDSZ és partnerei által indított kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés kapcsán indított perhez. Ezt a kompromisszumos megoldást fogadta el egyhangúan az én javaslatomra ma a Szövetségi Állandó Tanács, amely lehetőséget teremt a párbeszéd folytatására. Abban is megállapodtunk a miniszterelnökkel, hogy a külügyminisztérium önmagában nem alakíthatja ki Románia álláspontját az ügyben, ezért a parlament emberjogi- és külügyi bizottságai, a nemzeti kisebbségek képviselői, illetve független és külföldi szakértők bevonásával fogjuk kialakítani az ország álláspontját ebben az ügyben. Úgy vélem, ilyen körülmények között az RMDSZ folytathatja a kormányban elkezdett tevékenységét” – fejtette ki Kelemen Hunor. 

Az RMDSZ elnöke szerint a tervezett széleskörű elemzésnek a következménye az kell, hogy legyen, hogy Románia árnyalja és felülvizsgálja az álláspontját, hisz egy olyan kérdésről van szó, amely nemcsak az erdélyi magyarságnak, a németországi dánoknak és dániai németeknek, az olaszországi németajkú közösségnek vagy a görögországi törököknek fontos, hanem az Ukrajnában és Szerbiában élő románoknak is.

,,Ezeknek a kisebbségeknek is hasznos lenne, ha egy olyan európai uniós szintű szabályozás létezne, amely biztosítaná identitásuk megőrzését”– hangsúlyozta a Szövetség elnöke, majd hozzátette: ,,a román államnak is tudnia kell, hogy az erdélyi magyar kisebbség nem ellensége Romániának. A Minority SafePack kezdeményezés semmilyen formában nem sérti az állam érdekeit, hanem egy kisebbségnek, egy nemzeti közösségnek a hosszú távú identitás-megőrzéséhez kíván hozzájárulni egy európai szintű szabályozással. Romániának nem kell a magyarokkal harcolnia a 21. században, hiszen az erdélyi magyar közösség nem ellensége az országnak.” 

A Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezést 2013 júliusában nyújtotta be az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) keretében létrehozott Polgári Bizottság, amelynek alelnöke Kelemen Hunor. A javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasol intézkedéseket az Európai Unió számára. Az Európai Bizottság tavaly elutasította a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét, mert az – álláspontja szerint – nem tartozik jogalkotási hatáskörébe. A FUEN az Európai Bizottság elutasító döntése ellen az unió luxemburgi bíróságához fordult.