Semmilyen formában nem támogatja a központosított állami berendezkedés erősítésére tett törekvéseket az közigazgatási kódex parlamenti vitáján az RMDSZ

2018.02.27. | Szenátus
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Semmilyen formában nem támogatja a központosított állami berendezkedés erősítésére tett törekvéseket az közigazgatási kódex parlamenti vitáján az RMDSZ

„Az új közigazgatási törvénykönyv az állami hatóságoknak és a prefektusi intézménynek szán nagyobb szerepet a helyi hatóságokkal, önkormányzatokkal szemben, megerősíti a prefektus hatalmát, aki a közösségeink választott önkormányzatait akadályozhatja majd a helyi közösségi ügyek véghezvitelében. Olyan jogköröket biztosít számukra, amelyekkel eddig nem rendelkeztek, és egyértelműen a központosított államot erősíti. Az RMDSZ mindig az önkormányzatiságot, a helyi autonómiát képviselte, meggyőződésünk, hogy a központi hatóságok és a prefektus jogkörét csökkenteni kellene, és nem növelni. Ezért ebben a formában nem fogjuk támogatni ezeket a rendelkezéseket és magát a közigazgatási törvénykönyvet. Aggasztónak tartjuk továbbá, hogy a jogszabálytervezetben olyan új elvek szerepelnek, amelyeknek nincs alkotmányossági hátterük, és amelyek ellentmondanak a demokrácia elveinek. Amennyiben a jelenlegi formájában lépne életbe a törvény, az állam érdekeire hivatkozva bármikor egy tollvonással szembe lehet menni az egyén, egy csoport vagy egy helyi közösség jogaival, érdekeivel” – magyarázta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a közigazgatási törvénykönyv keddi szenátusi szakbizottsági vitáját követően.

Az RMDSZ szakpolitikusa beszámolt arról, hogy a héten elkezdődött a közigazgatási törvénykönyv vitája a szenátus jelentéstevő szakbizottságában. Négy heten keresztül vitatják a tervezetet a bizottságban, ezt követően a szenátus plénuma elé kerül, amely első házként szavaz majd a kezdeményezésről.

„Az első ülésen az általános elvek, a központi közigazgatásról, a prefektusi és a dekoncentrált intézményekről szóló rendelkezések bemutatása és megvitatása folyt. Az eddig megvitatott cikkelyek sajnos olyan elveket is tartalmaznak, amelyekkel nem értünk egyet. A tervezet kimondja például, hogy a közigazgatási intézményeknek kötelességük elsősorban a közérdeket szolgálni az egyén és az esetleges csoportok érdekei előtt, és megfogalmazza azt, hogy az országos nemzeti közérdek prioritást élvez a helyi közérdekkel szemben. Ez a központosított államra jellemző elv, illetve súlyos demokrácia-deficitre utal. A jól működő, kiteljesedett demokráciákban az egyén, valamint a csoportok érdekei és jogai – sok esetben akár bírósági határozatokon keresztül is – elsőbbséget élveznek az állami érdekkel szemben. Ma ezzel szemben azt látjuk Romániában, hogy egy olyan rendelkezést akarnak bevezetni, amely homlokegyenest szembe megy a nyugati demokráciák elveivel és gyakorlatával” – magyarázta Cseke Attila.

A közigazgatási törvénykönyv tervezete olyan rendelkezéseket vezet be a prefektus intézményével kapcsolatban, amelyek komoly visszaélésre adhatnak lehetőséget – mutatott rá az RMDSZ közigazgatási szakpolitikusa. „Jelenleg a prefektus ellenőrzi a helyi és megyei önkormányzati vezetők által kiadott közigazgatási rendelkezéseket. Ezt a jogkört kiegészítené a törvény azzal, hogy a vizsgálatot a prefektus a helyi önkormányzatok székhelyén is megteheti. A prefektust gyakorlatilag vizsgálati, ügyészségi hatáskörrel ruháznák fel. Ez elfogadhatatlan hiszen a prefektus nem igazságszolgáltatási személy, nem rendelkezhet igazságszolgáltatási jogkörökkel. Azt is vitathatónak látjuk, hogy a prefektust minden egyes olyan ellenőrzésről előzetesen tájékoztatni kell, amelyet az illető megyében valamely minisztérium, vagy bármely dekoncentrált intézmény kilátásba helyez” – fogalmazott Cseke Attila.

A frakcióvezető azt is elmondta, az RMDSZ álláspontja szerint decentralizálni kellene több olyan hatáskört, amelyek a prefektushoz tartoznak jelenleg: „ilyen az útlevelek kibocsátásának hatásköre, javasolni fogjuk a szakbizottsági munkálatok során, hogy ez a megyei tanácsok hatáskörébe kerüljön.”

Cseke Attila beszámolt arról is, téves már maga a prefektusi intézmény elhelyezése is a közigazgatási törvénykönyvben. „Arra utal, hogy a prefektusi intézményt az előterjesztők tovább akarják erősíteni. A prefektus egy kinevezett tisztség, míg a helyi önkormányzati tisztségek választott tisztségek, mind a polgármester, mind a megyei tanácselnök, mind a helyi és megyei tanácsosok. A román alkotmány sorrendben a helyi önkormányzati vezetőket szabályozza le, csak ezt ezután következik a prefektusi intézmény. A közigazgatási kódexben ezt meg kívánják fordítani, ami azt sugallja, hogy a prefektusnak szán nagyobb fontosságot és szerepet. Mindez elfogadhatatlan számunkra” – hangsúlyozta az RMDSZ politikusa.

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.