Navracsics Tibor a FUEN kongresszusán: a kulturális örökség csak a helyi közösség hozzájárulásával őrizhető meg

2017.05.18. | FUEN
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Navracsics Tibor a FUEN kongresszusán: a kulturális örökség csak a helyi közösség hozzájárulásával őrizhető meg

Fotó: Mihály László

„A kultúra összeköt minket, európai népeket. A kulturális örökség egyformán fontos, bárhonnan jöjjön is, és ezért is lényeges, hogy megfelelő forrásokat biztosítsanak ennek megőrzésére. Románia nem mindig ismeri el jogainkat, értékeinket és hagyományainkat” – fogalmazott Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke Az őshonos nemzeti kisebbségek hozzájárulása az európai kulturális hagyatékhoz témájú beszélgetést moderálva a FUEN Kongresszuson, majd egy példával nyomatékosított: a kulturális minisztérium a kulturális örökség megőrzésére, felújítására szánt összeg mindössze egy százalékát fordítja magyar történelmi épületekre és kulturális örökségre, noha ezek az országos kulturális örökség 20 százalékát teszik ki. Szerinte szükség van egy olyan törvényre, amely garantálja a magyar közösség számára az anyanyelvhasználat jogát, a kulturális örökség megőrzésének lehetőségét és azt, hogy egyenjogú állampolgároknak érezzék magunkat.

„A kultúra által interkulturális párbeszédet sikerült kialakítani Európa-szerte, a kultúra, a művészet nyelvét mindig könnyebb megérteni, mint a politikáét. Ezt a nyelvet kell használnunk, ha azt akarjuk, hogy jobban megértsük egymást, közelebb kerüljünk egymáshoz. A többségnek el kell fogadnia a jogainkat, el kell ismernie az egyenjogúságunkat. Erős Európára van szükségünk! Egy olyan Európára, amely megvédi a magyarokat Romániában” – mondta a moderátor.

Kulturális örökségünk mindannyiunk közös kincse. Ennek a kincsnek a megőrzésében segít számos módon az Európai Unió, úgy, hogy a helyi közösségek igényeit is figyelembe veszi” – mondta előadásában Navracsics Tibor, a panel főelőadója. A kulturális örökség sokszínűségét és ennek megőrzésének fontosságát felismerve, az Európai Parlament úgy döntött, hogy a Bizottság javaslatára 2018-at a Kulturális Örökség Európai Éveként hirdeti meg – emlékeztetett az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa. Ez a tematikus év jó alkalom lesz az európai identitás megerősítésére és az európai kultúra sokféleségének és gazdagságának megmutatatására. A tematikus év lehetőséget ad ugyanakkor arra is, hogy az oktatásban is nagyobb figyelmet fordítsanak a kulturális örökségre – ezért iskolákat vonnak be a programba –, az állampolgárok pedig jobban megértsék annak társadalmi és gazdasági jelentőségét.

A többnyelvűség témájára áttérve Navracsics Tibor elmondta: az EU több mint 60 őshonos regionális és kisebbségi nyelv otthona, több mint 40 millió személy beszéli ezeket a nyelveket. Ezek jogi státusáról és a támogatottságuk mértékéről a tagállamok döntenek, ugyanakkor az Európai Bizottság nyílt párbeszédet folytat országos és nemzetközi szervezetetekkel, kiemelten az Európa Tanáccsal a nyelvi sokszínűség bátorítása érdekében. „Ebben a kontextusban nagyra értékelem azt a tevékenységet, amelyet a FUEN fejt ki a nyelvi és kulturális sokszínűség területén” – jegyezte meg az európai biztos. Bár a Bizottságnak nem áll módjában beleszólni a tagállamok nyelvhasználatába vagy oktatási rendszerébe, de nagyon konkrét lépésekkel támogatja a többnyelvűséget, hogy óvja a nyelvi örökséget és felkészítse a fiatal generációt a globalizált világra – mondta Navracsics Tibor.

„Európa nyelvi és kulturális öröksége egy hatalmas érték. A Kulturális Örökség Európai Éve lehetőséget teremt arra, hogy összefogjunk és láthatóvá tegyük ezt a gazdag örökséget, és hogy használjuk kultúráink sokszínűségét és kulturális örökségünk sokféleségét, és építsünk egy jobb jövőt Európa számára” – foglalta össze az európai biztos a FUEN kongresszusán, hozzátéve: „Számítunk az önök segítségére ennek megvalósításában.”

Lucian Năstasa Kovács, a kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója bemutatójában hangsúlyozta, a nemzeti kisebbségeknek fontos szerepük van a társadalom kulturális és művészeti fejlődésében: „a román kultúra sokat köszönhet a kisebbség részéről érkező hatásoknak. El kell ismerni, hogy a román es a közép-európai térségben a kisebbségi behatás meghatározó volt, így jöhetett létre például az avantgárd. A kulturális sokszínűség elvét el kell fogadnunk, hiszen nagyon sok jót hoz a társadalmunknak, és Erdély erre a sokszínűségre egy tökéletes példa.”

 „Nagy öröm számomra, hogy a kulturális és nyelvi örökség is téma a kongresszuson. Mindannyian azért küzdünk, hogy a kulturális örökséget megőrizhessük európai összefüggésben is” – mondta Susan Schenk. A FUEN főtitkára bemutatta, milyen lehetőségekkel rendelkezik a szervezet a kulturális értékek megőrzése terén. Beszélt arról a kezdeményezésükről, amelyben a kisebbségek múzeumait kötötték össze, és amely által sikerült a kultúrák sokszínűségét a gyakorlatban is bemutatni. A Kisebbségek háza kezdeményezésüket is bemutatta, amely szerinte egy olyan helyszín kell legyen, amely minden kisebbség számára nyitva áll. Susan Schenk a kisebbségi médiatermékek összekapcsolásáról is beszélt, elmondta: egyre többen kapcsolódnak be a FUEN ezen programjába.

Adriana Cupcea, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója a Dobrudzsában élő török és tatár kisebbségeket ismertette.  „Ezek az oszmán örökség részei, így kultúrájukra közös pontként kell tekinteni, hiszen párbeszédre ad lehetőséget keleti szomszédjainkkal. Megfigyelhető, hogy számos téren jelen vannak a különböző kultúrák elemei, amelyek közös nevezőként értelmezhetőek, például a román gasztronómiában megfigyelhetőek a török, tatár konyha elemei” – mutatott rá beszédében.

A FUEN az európai őshonos nemzetiségek legnagyobb ernyőszervezete, amely 100 millió kisebbséghez tartozó európai polgárt képvisel. A 62. FUEN Kongresszus május 17-21. között zajlik Kolozsváron, a Grand Hotel Napocában, 50 tagszervezet képviselői, összesen több mint 300 küldött és meghívott, több mint 50 újságíró jelenlétében. A kongresszus házigazdája a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A kongresszus programja ITT érhető el.

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.