Kelemen Hunor az SZKT-n: 2018 az igazságosság éve legyen!

2017.12.08. | SZKT
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kelemen Hunor az SZKT-n: 2018 az igazságosság éve legyen!

Fotó: Gönczy Tamás

2018-ban elmondjuk, mit várunk el a többségtől, párbeszédet kérünk és javaslunk. Ha a múlton nem is osztozunk, közös jövőt tervezhetünk – hangsúlyozta a Szövetségi Képviselők Tanácsának december 8-i, pénteki ülésén Kelemen Hunor. A szövetségi elnök azt kezdeményezte, hogy Hunyadi Mátyás trónra lépésének 560. évfordulója, az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulója, azaz 2018 az igazságosság éve legyen.

Sok mindent meg kellett tapasztalni a közösségnek és az RMDSZ-nek a parlamenti választást követő egy, az önkormányzati választást követő másfél évben – a jó tapasztalatok mellett sajnos rosszakból is jutott bőven. Mindamellett, hogy magyarellenes retorikával próbálják ellehetetleníteni, elszigetelni, a Szövetségnek többek között az oktatás területén is sikerült eredményeket felmutatnia – sorolta politikai tájékoztatójában az RMDSZ elnöke. Mint fogalmazott: ma nincs olyan közös célja, perspektívája, jövőképe Romániának, amely egy irányba mozgathatná a társadalom különböző szegmenseit: „nincs lényeges ügy, amely felett ne kapnának össze román politikusok és pártok, még egy autópálya nyomvonaláról sem tudnak megegyezni. Ilyen körülmények között hogyan is várhatnánk el, hogy konszenzus alakuljon ki a komolyabb témákban, a hatalmi ágak szétválasztásában, az oktatásban, a kutatásban, az infrastruktúra fejlesztésében?”

Az RMDSZ elnöke szerint az elmúlt időszakban olyan rossz reflexek is visszatértek, amelyekről azt hitték, régen maga mögött hagyott a társadalom: van, akikből természetesen tör elő a magyarellenesség, de olyanok is akadnak, akik minden hibát a magyarokra kennének, bűnbakként próbálják megbélyegezni a magyar embereket. „Ma azt érezzük, hogy a múlton nem tudunk osztozni, hogy nem volt elegendő száz év ennek kibeszélésére. Megszerzett jogainkat ma is támadják, miközben elcsodálkoznak azon, ha azt mondjuk, nincs okunk együtt megünnepelni december elsejét. Meggyőződésem, hogy közös tervek nélkül sikeres társadalomról sem beszélhetünk, mi pedig abban vagyunk érdekeltek, hogy olyan országot építsünk, amelyben otthon érezhetjük magunkat, megőrizhetjük identitásunkat, ahol az életszínvonal emelkedésére is adottak a lehetőségek. Bizalom hiányában márpedig ez lehetetlen” – tette hozzá.

Az elmúlt hónapokban fenntartották a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési megállapodást, pontról pontra, törvényről törvényre egyeztettek: ez nem feltétel nélküli elkötelezettséget jelent, de azt sem, hogy ne tárgyalnának egy-egy fontos ügy mentén az ellenzékkel. Mint rámutatott, az RMDSZ nem akar igazságot tenni bal- és középjobboldal között – a magyar emberek érdekképviseletére, a közjó és az általános érdek szolgálatára vállalkozott, ezért gyakran előfordul az is, hogy nem a kormánykoalíciót alkotó pártokkal, hanem az ellenzékkel szavaz. A tapasztalat azt mutatja, nem a következő időszak lesz az, amikor a kisebbségi jogok tekintetében nagy áttöréseket lehet elérni: „nekünk sosem lehet célunk, hogy megbuktassuk a számunkra fontos ügyeket. A kulturális autonómiáról, a nyelvhasználati küszöb csökkentéséről lehet tárgyalni a parlamentben, de ezeknek a kérdéseknek a napirendre tűzése csak veszélybe sodorná mindazt, amiért sok évig dolgoztunk.

Továbbra is gyűjtjük az Európai védelmet jogainknak! - MSPI kezdeményezésre az aláírásokat

231 ezer aláírást gyűjtöttünk össze december 8-ig – tért ki a Szövetség Minority SafePack aláírásgyűjtési kampányára Kelemen Hunor. Elmondta: továbbra is gyűjtik az RMDSZ által vállalt 250 ezerhez szükséges aláírásokat – az összegyűjtött egy millió azt szolgálja majd, hogy az őshonos kisebbségek kérdését az Európai Unióban is meg lehessen vitatni, szabályt lehessen alkotni. „Sok minden más mellett azért is ott kell lennünk az EU-ban, hogy napirenden tartsuk a magyar emberek, az őshonos kisebbségek ügyét, hogy a változó Unió odafigyeljen arra az ötven millió emberre is, aki ha egy országban élne, Európa egyik legerősebb államát alkotná. Olyan értékteremtő közösség vagyunk, amely biztosítja Európa sokszínűségét.” Románia akkor lesz modellértékű a kisebbségek szempontjából, amikor maguk az erdélyi magyarok állítják ezt, és érzik úgy, hogy rendben vannak jogaik, intézményes garanciájuk is biztosított – emelte ki. „Azt ígértük, a magyar ügyet elvisszük Európába, elvittük, fenntartottuk” – nyomatékosított.

„Ezer év Erdélyben. Száz év Romániában – ezzel a programunkkal mutatjuk fel azt, hogy kik vagyunk mi, magyar emberek, az a közösség, amely továbbra is értéket akar alkotni szülőföldjén. Ehhez viszont a gyulafehérvári ígéretek betartására is szükség van. 2018-ban elmondjuk, mit várunk el a többségtől, párbeszédet kérünk és javaslunk. Ha a múlton nem is osztozunk, mindenki által közösnek vélt jövőt talán teremthetünk” – ismertette Kelemen Hunor. 2018-ban hihetetlenül fontos lesz a közösségépítés, hiszen nincs kisebbségi politizálás közösségépítés nélkül – összegzett.

Az igazságügyi reformról: semmilyen szándékunk politikai függőséget kialakítani, a korrupcióellenes harcot akadályozni

Az igazságügyi reformra kitérve elmondta: azt a megközelítést nem tartja helyesnek, hogy a vita során bárki az abszolút igazság birtokosa szerepében tetszelegjen: egyetlenegy olyan kérdés sincs a társadalomban, amelyet ne lehetne időnkét újratárgyalni, nem lehetnek olyan problémák és gondok, amelyeket ne kellene évről évre felülvizsgálni. „Az igazságszolgáltatást nem azért akarjuk újragondolni, hogy a politika alá rendeljük, hanem azért, hogy a hatalmi ágak szétválasztása megtörténjen. Azért van szükség reformra, hogy korrigálni lehessen mindazt, ami az elmúlt években elromlott. Semmilyen szándékunk politikai függőséget kialakítani, a korrupcióellenes harcot akadályozni. Jó lenne, ha mindannyian ugyanazt gondolnánk a jogállamiság alatt, mégpedig azt, hogy be kell tartani a törvényeket” – nyomatékosított Kelemen Hunor. Úgy véli: nem fekete és nem is fehér az igazság, nem angyalok és ördögök harca ez, az igazságügyi reform valós kérdése, hogy képesek lesznek-e konszenzusra jutni a törvényhozás, a társadalom és a szakmai szervezetek képviselői.

 

Miért baj az, ha a Legfelsőbb Bírói Tanácson belül elkülönítik a bírák és ügyészek dolgait? Miért baj az, ha arról kell nyilatkoznia egy ügyésznek vagy bírónak, hogy nem dolgozott együtt a Securitate-val a régi rendszerben, hogy ma sem működik együtt a hírszerzéssel és a titkosszolgálattal? Miért baj az, ha két évről négy évre emelik a bírák, ügyészek képzési idejét? Miért baj az, ha az Alkotmány egy mondatát átemelik a törvénybe? Miért baj az, ha az igazságszolgáltatás csúcsán a bíró áll, nem pedig a bíró és az ügyész? Miért baj az, ha az Alkotmánybíróság döntéseit be akarják illeszteni a különböző kódexekbe a törvényhozók? Miért baj, ha a bírói és ügyészi korrupciót vizsgáló bírói tanácsot a Legfelsőbb Bírói Tanács nevezi ki? – tett fel egy sor kérdést a tervezett igazságügyi módosítások kapcsán az RMDSZ elnöke. Mint beszédében kiemelte, a Szövetség nem támogatta azt, hogy egyszerre kapjanak fizetést és nyugdíjat a nyugdíjazásukból visszaalkalmazott ügyészek és bírák, hogy nemcsak ők, de családtagjaik is ingyenes orvosi ellátásban részesüljenek mind a munkaévekben, mind pedig nyugdíjazásukat követően. Nem értenek egyet ugyanakkor azzal a módosítással sem, amely megvonja az államfő egyszeri vétójogát a legfelsőbb bíróság elnökének, alelnökeinek és a főügyészek kinevezésekor, hogy az államfőt kivegyék abból a körből, amely kinevezi a legfőbb ügyészt.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.