Kelemen Hunor: az Európa Tanács szakértői testületének véleményezése az igazságról szól, koránt sincs rendezve a magyar kérdés Romániában

2018.02.21. | Európa Tanács
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kelemen Hunor: az Európa Tanács szakértői testületének véleményezése az igazságról szól, koránt sincs rendezve a magyar kérdés Romániában

Románia nem modellértékű ország a kisebbségi közösségek védelmének tekintetében. Ezt a sokszor, sok helyen ismételt valóságot az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazását vizsgáló szakértői testületének legfrissebb jelentése is alátámasztja – hangsúlyozta szerdán, a testület nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény betartása kapcsán megfogalmazott jelentésének közzététele után Kelemen Hunor.

A Szövetség üdvözli a szakértői testület következtetéseit, amelyben számtalan utalás található az RMDSZ által benyújtott árnyékjelentésre – részletezte a szövetségi elnök. „Ez azt jelenti, hogy a mi következtetéseink helyesek: koránt sincs rendezve a kisebbségi közösségek, a magyar emberek helyzete Romániában. A 2007-es uniós csatlakozást követően Románia már nem felel meg azoknak a vállalásoknak, amelyeket feltételként szabtak meg számára. Ha ezeket egy ország nem teljesíti, azt a kisebbségek érzik meg a leginkább” – tette hozzá Kelemen Hunor. Románia a mintaország képét közvetíti kifele, ettől hangos a diplomácia, de a tények mást mutatnak, és ez most már egyértelmű Európában. A ködösítés helyett Romániának a többség és kisebbség közötti párbeszédére, a kölcsönös tiszteletre kellene nagyobb hangsúlyt fektetnie – nyomatékosított.

A Szövetségnek továbbra is az a feladata, hogy itthon és a nemzetközi fórumokon egyaránt következetesen képviselje a magyar embereket, és felhívja a figyelmet a közösségünk elleni jogtiprásokra.

A testület aggodalmát fejezi ki egyes politikusok és a média részéről érkező folyamatos magyarellenes uszítás, a sporteseményeken történő gyűlöletkeltés miatt. A jelentés szerint a magyarellenes retorika átitatja a közbeszédet, ezért azt javasolja, hogy előzzék meg, derítsék fel, és ítéljék el a rasszista és idegengyűlölő magatartást, valamint az ezzel a célzattal elkövetett támadásokat.

A dokumentum részletesen taglalja a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét, amely kapcsán arra szólítja fel a hatóságokat: tisztázzák mihamarabb az oktatási intézmény helyzetét annak érdekében, hogy folytatódhasson a magyar nyelvű oktatás. Javaslatuk az, hogy a kisebbségi közösségek képviselőivel együttműködve, a hatóságoknak felül kell vizsgálniuk: ténylegesen megfelel-e a törvénynek a kisebbségi oktatás helyzete Romániában.

A jelentés sajnálatosnak és meglepőnek tartja, hogy a székelyföldi szimbólumok használatát elutasítják, a Székelyföld megnevezést pedig folyamatosan támadják a hatóságok, miközben Bukovina és Bánság nem ütközik hasonló akadályokba. A szakértői testület nehezményezi, hogy Románia nem támogatta a magyar közösség számára kiemelt jelentőségű Csíksomlyói búcsú UNESCO-listára történő felterjesztését. A testület azt javasolja, hogy a hatóságok teremtsék meg a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos egységes és koherens jogi keretet annak érdekében, hogy a magyar közösség megőrizhesse és használhassa nemzeti identitásának elengedhetetlen elemeit. Tegyék ezt valós konzultációt folytatva Hargita, Kovászna és Maros megyei nemzeti kisebbségek képviselőivel.

A dokumentum kitér az anyanyelvhasználatra a közigazgatási intézmények szintjén: kétnyelvű dokumentumok és adminisztratív formanyomtatványok biztosítását sürgeti azokon a településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a húsz százalékos anyanyelvhasználati küszöböt.

Felhívja a figyelmet a restitúciós folyamat leállítására, konkrét számokat említve arról, hogy a visszaszolgáltatásra váró épületek jelentős része a magyar kisebbség tulajdonát képezi – példaként hozta fel a gyulafehérvári Batthyáneum római katolikus alapítású könyvtárt és tudományos gyűjteményt. A szakértői testület sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy dolgozzák fel a függőben lévő, ingatlanokkal kapcsolatos visszaszolgáltatási ügyeket.

A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény az egyik legátfogóbb szerződés, amelynek célja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme. A keretegyezmény alkalmazásáról az RMDSZ két árnyékjelentést is benyújtott 2016 júniusában, illetve 2017 áprilisában.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.