Kelemen Hunor a KMKF-en: a marosvásárhelyi római katolikus iskola törvény útján történő létrehozása a parlamenti együttműködési megállapodás kézzelfogható eredménye

2018.02.09. | KMKF
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kelemen Hunor a KMKF-en: a marosvásárhelyi római katolikus iskola törvény útján történő létrehozása a parlamenti együttműködési megállapodás kézzelfogható eredménye

Fotó: Pető Zsuzsa (Országgyűlés Sajtóiroda)

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) – amely ugyanannak az Európai Néppártnak a tagja, mint az RMDSZ – alkotmánybíróságon akarja megtámadni a római katolikus iskola megalapítására vonatkozó törvényünket. Ők ma azok, akik minden egyes alkalmat kihasználnak arra, hogy a román-magyar párbeszédet hátráltassák – hangsúlyozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) pénteki ülésén Kelemen Hunor szövetségi elnök.

Úgy tűnik, ma hat hónap egy kormány szavatossági ideje Romániában, ilyen értelemben következetes politikát szinte felvázolni sem lehetséges. Nincs egy átfogó cél és narratíva, amely az országnak irányt szabhatna – értékelte a romániai aktuálpolitikai helyzetet az RMDSZ elnöke. 

A tavaly megkötött parlamenti együttműködési megállapodást követően bár kormányozni hívták az RMDSZ-t, ennek feltételeit nem látták adottnak. A PSD-ALDE-val kötött megállapodást 2018-ban is meghosszabbították, mert nem kívánnak elszigetelődni a parlamentben. „Ez egy laza együttműködés, amely azt feltételezi, ha meg tudunk állapodni egy-két kérdésben, akkor azokban a kérdésekben kölcsönösen támogatjuk egymást” – tette hozzá. A megállapodás mérlege vegyes. A tavalyi és az idei esztendőben főként oktatási kérdésekben sikerült előrelépni: a Protestáns Teológiai Intézet állami finanszírozása, a nagyváradi székhelyű magyar pedagógus-továbbképző központ és a marosvásárhelyi római katolikus iskola törvény útján való megalapítása is az együttműködés kézzelfogható eredménye.

Az ellenzék szétesett. A legnagyobb ellenzéki párt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ultranacionalista, magyarellenes párttá alakult, Népi Mozgalom Pártjáról (PMP) sok újat nem lehet elmondani, a Mentsétek meg Romániát Szövetségről (USR) csak találgatni lehet, milyen ideológiát képvisel. „Az ellenzék ma csak annyit tud felajánlani a magyar közösségnek, hogy ne szavazzuk meg a kormány előterjesztéseit” – részletezte Kelemen Hunor.

Ma érdekes időket élnek Romániában, de az RMDSZ ebben kihívást is lát – mondta a szövetségi elnök. Rámutatott: 2017-ben a párbeszéd-kezdeményezés jellemezte a Szövetséget, erre 2018-ban is kísérletet tesznek. „Az Ezer év Erdélyben. Száz év Romániában programot elindítottuk. Fel akarjuk mutatni, hogy értékteremtő közösség vagyunk, hogy nemcsak a Kárpát-medencei magyar kultúrát gazdagítottuk, hanem azt az országot is, amelyben élünk. Nemcsak a román pártokkal, hanem a román társadalommal is párbeszédet kezdeményezünk. A közvélemény-formálók részéről vannak pozitív visszajelzések is, bár még messze állunk az áttöréstől” – értékelte az RMDSZ elnöke.

Az Minority SafePack európai polgári kezdeményezés sikerével a Kárpát-medencei magyar közösség nyer a leginkább. Szolidaritásra van szükség, hogy április elején ne mondhassák azt, hogy ez az ügy a múlté – emelte ki beszédében. Az erdélyi gazdaságfejlesztési programról kiemelte: készen állnak arra, hogy Székelyföldre és Partiumra is kiterjesszék. Ez hozzájárul a szülőföldön maradáshoz és boldoguláshoz, továbbá a román gazdaság számára is pluszt hoz. 

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője egyéni hozzászólásában a Szövetség parlamenti prioritásait ismertette a jelenlévőkkel. A Minority SafePack kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Uniónak nemcsak vitafórum szerepét kell betöltenie a kisebbségek jogainak érvényesítésében, hanem egy stabil intézményrendszert kellene biztosítania a kisebbségi jogok bővítése és védelme érdekében: „az állampolgári kezdeményezés lehetőséget biztosítana arra, hogy amennyiben összegyűl az 1 millió aláírás, az EU érdemben is foglalkozzon az őshonos kisebbségek jogaival. Meggyőződésem, ha Magyarországon, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok az idei választások mellett prioritásként kezelik az aláírásgyűjtés folyamatát is, akkor közösen sikerre vihetjük ezt az számunkra, kisebbségben élőknek fontos ügyet, hiszen nemcsak az erdélyi magyar közösségeken, hanem szerte az EU-ban, minden kisebbségben élő magyart érint.”

Korodi Attila úgy értékelte, hogy a kisebbségi jogok egy olyan keretbehelyezését kell megoldani, amely lehetőséget teremt a szabad szimbólumhasználatra, az anyanyelvű oktatásra, de végérvényesen rendezné a MOGYE esetét és más olyan helyzeteket, amelyekről törvény rendelkezik, de a kiskapukra hivatkozva folyamatosan eltekintenek annak alkalmazásától.

A Kárpát-medencei Képviselők Fóruma 2004-ben alakult, célja a Kárpát-medencében élő magyar közösségek képviseletét ellátó szervezetek munkájának összehangolása. A pénteki ülésen az RMDSZ parlamenti frakciói, európai parlamenti képviselői is részt vesznek, jelen van Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.