Csoma Botond: vannak törvénysértésre utaló jelek a SRI tevékenységében

2018.05.18. | Aktuálpolitika
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Csoma Botond: vannak törvénysértésre utaló jelek a SRI tevékenységében

A Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő parlamenti bizottságban vannak olyan vélemények, miszerint a közigazgatási bírósághoz kellene fordulni a SRI és az ügyészségek közötti titkos megállapodások törvényességének vagy törvénytelenségének megállapítása érdekében, és ha ezek törvénytelennek bizonyulnak, akkor hivatali visszaélés címén büntető-fejlentést kell tenni azok ellen, akik ezeket a dokumentumokat aláírták – jelentette ki csütörtökön Csoma Botond RMDSZ-képviselő az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) „Mérlegen” című műsorában.  A SRI-t felügyelő parlamenti bizottság titkára a nagy vihart kavaró titkos megállapodások hátteréről, a bizottság vizsgálatairól és a titkosszolgálatok kapcsán felmerült „magyar ügyekről” beszélt az ETV politikai-közéleti vitaműsorában.

Csoma Botond közölte, a bizottság a jelen pillanatban még nem tud egyértelmű választ adni arra, hogy a SRI túllépte-e a hatáskörét az ügyészségekkel kötött megállapodások révén, és arról sem, hogy sérült-e ezek miatt a román igazságszolgáltatás függetlensége, de az eddigi kihallgatások alapján számos arra utaló jel van, hogy a titkosszolgálat beleavatkozott a nyomozati ügyekbe, sőt, bizonyos esetekben arra vonatkozó ajánlásokat is tett, hogy  milyen irányba kellene elmennie a nyomozásnak, ami ha így van, akkor az súlyosan sérti a jogállamiságot és az alkotmányos rendet.

„Többek között kihallgattunk egy ügyészt is, nevet nem mondhatok, aki régebben a Korrupcióellenes Ügyészségen dolgozott, most már nem dolgozik ott, és ő elmondta, hogy különböző dossziék kapcsán titkosszolgálat kért tőle dolgokat. Megmondták neki, hogy milyen nyomozati cselekményeket kellene elvégezni azokban a dossziékban. Amikor ő visszautasította ezt, akkor a felettes ügyész elvette tőle ezt a dossziét, és átadta egy másik ügyésznek, aki aztán állítólag végrehajtotta ezeket az utasításokat” – mondta a képviselő, aki szerint alapos a gyanú, hogy a SRI és az ügyészek között alárendeltségi viszony is létrejöhetett, ami megengedhetetlen egy jogállamban – szögezte le.

Csoma Botond közölte, bizottsági tagként számára még megválaszolatlan kérdés, többek között Horváth Anna egykori kolozsvári alpolgármester esetéből kiindulva, hogy milyen alapon hallgatnak le polgármestereket nemzetbiztonsági kockázat címén, és alkotmányos rend ellen irányuló cselekménynek tekintik-e például a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Ezért a nemzetbiztonsági törvények módosítását célzó tervezetek kidolgozási folyamatában Csoma Botond azt tekinti prioritásának, hogy ezekbe egyértelműen leszögezzék: az erdélyi magyarság nem tekinthető nemzetbiztonsági kockázati tényezőnek Romániában. A jelenlegi törvénykezés szerint ez ma sincs így, ám bizonyos stratégiákban mégis egyértelműen tettenérhető ez a szemlélet – nyilatkozta az Erdélyi Magyar Televízió Mérlegen című műsorában Csoma Botond.

 

A Mérlegen teljes műsora ITT tekinthető meg.

 

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.