Cseke Attila: rossz üzenettel bír a március 15-ről szóló törvénytervezetünk szenátusi elutasítása, de ünnepünk értékéből semmit nem von le

2017.11.13. | Szenátus
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Cseke Attila: rossz üzenettel bír a március 15-ről szóló törvénytervezetünk szenátusi elutasítása, de ünnepünk értékéből semmit nem von le

 „Az elmúlt néhány hónapban nagyon sok félretájékoztatás és hazugság elhangzott március 15-ről. 27 éven keresztül ez év júniusáig senkinek semmi gondja nem volt ünnepünkkel, sem március 15-e üzenetével, sem azzal, ahogyan ezt a napot mi, magyarok ünnepeltük Erdély-szerte. Júniusban a román politikai pártok öncélú csatározásaik eszközéül használták a március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánító tervezetünket, azóta vált kényes kérdéssé nemzeti ünnepünk, és az azóta generált kisebbségellenes közhangulat hatására utasította ma el első házként a szenátus jogszabály-kezdeményezésünket. Az RMDSZ eddig is és ezután is abban hisz, hogy a többség-kisebbség viszonyában felmerülő kérdéseket csak párbeszéddel lehet rendezni, ezért szenátusban is nyitottan válaszoltunk minden felvetésre, és a képviselőházban is minden felmerülő kérdésre válaszolni fogunk a március 15-re vonatkozó tervezetünkkel kapcsolatban. Ugyanakkor újból és újból hangsúlyozni fogjuk, hogy ki kell vonni Romániában a kisebbség ügyeit a pártpolitikai csatározások köréből, különben sosem fog az ország fejlődést elérni a kisebbségek helyzetét illetően” – nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője hétfőn, azt követően, hogy a felsőház plénuma elutasította az RMDSZ március 15-e ünneppé nyilvánításáról szóló tervezetét.

Cseke Attila szerint a román politikum mai hozzáállása az erdélyi magyarság jogos követeléséhez ellentmondásban áll azzal, ahogyan eddig viszonyultak nemzeti ünnepünkhöz. „Az elmúlt 20 évben 2 államelnök és 10 kormányfő fogalmazott meg üzenetet március 15-én a magyarok számára. Köszöntő üzeneteikben nagyra becsülték március 15-e szabadságszellemét, illetve azt a méltóságteljes hozzáállást, amellyel az erdélyi magyarság ünnepel. A magyar közösség értékelte a román politikai elit helyénvaló viszonyulását. Az RMDSZ törvénytervezete nem kér egyebet, mint ezt a normalitást intézményesíteni, törvény által elismerni ünnepünket. Kezdeményezésünk nem sérti a többség érdekeit, és semmi olyant nem tartalmaz, amit korábban már nem biztosítottak volna más romániai nemzeti kisebbségek számára. Traian Băsescu államfői minőségében évekkel ezelőtt kihirdette a romániai romák és a romániai tatárok hivatalos ünnepeiről szóló jogszabályokat. Ezzel szemben a magyarság ünnepével kapcsolatban a román ellenzék az elmúlt hónapokban olyan nacionalista hangulatot keltett, amelyben nem lehetett többséget biztosítani törvényervezetünk elfogadásához, holott ez semmilyen kiváltságos jogot nem kér a magyarok számára, csak azt, amit a roma és tatár közösség számára már több mint tíz éve jóváhagytak” – hangsúlyozta az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.

Cseke Attila elmondta, az, hogy a szenátus ma elutasította a március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánító törvénytervezetet, nem jelenti azt, hogy jövőre nem ünnepelnek az erdélyi magyarok. „Az elmúlt 27 évben több ezer ünnepségen emlékeztünk az 1848-1849-es szabadságharcra, és meggyőződésem, hogy ezután is méltóképpen ünnepelünk majd, legalább annyian, ha nem többen, mint eddig. Nemzeti ünnepünk román állam általi elismerése egy szép kifejezése lenne annak, hogy a többség becsüli az ország területén élő legnagyobb kisebbséget, meghallgatja és tiszteletben tartja annak jogos kéréseit, és tagjait nem tekinti másodrangú állampolgároknak” – fogalmazott Cseke Attila.

Az RMDSZ szenátora reagált Traian Băsescu PMP-s szenátor kisebbségellenes, uszító plénumi megnyilvánulására is. Cseke Attila emlékeztetett, a román – magyar viszony alakulása a politikai eliteken is múlik: „Traian Băsescu államfőként tíz éven keresztül pozitív hangvételű és normális hozzáállást biztosított az államelnöki hivatal részéről azáltal, hogy évről-évre köszöntő üzenetet fogalmazott meg az erdélyi magyarság számára. Sajnos mindent, amit az államelnöksége tíz évében felépített, sikerült szenátorként négy hónap alatt lerombolnia. Mai kijelentései teljesen ellentétesek ünnepi üzeneteivel: most tagadja, hogy a magyarságot megilleti a jog, hogy március 15-ét méltóképpen ünnepelje, és a nemzeti ünnepünk által képviselt eszmét is megkérdőjelezi.”

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.