Az erdélyi magyarság jövője az EU-ban van

2019.02.09. | Erős Európát, fejlődő Erdélyt!
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Az erdélyi magyarság jövője az EU-ban van

Fotó: Kocsis-Boldizsár János

Elsősorban a média formálta Európa-képet kívánták árnyalni azzal a pénteki találkozóval, ahol Sógor Csabát és Winkler Gyulát kérdezték arról, mi történik Európában, milyen változást hozott az Európai Unió az erdélyi magyar közösség életében. Az RMDSZ EP-képviselői a Háromszéki Ifjúsági Tanács meghívására Kovásznán vettek részt egy interaktív beszélgetésen. 

Sógor Csaba szerint az unió az elmúlt tíz évben nagyon sok tekintetben változott. Az EU jelenlegi kihívásaira hívta fel a figyelmet: az egyik legfontosabb, hogy ma már a nyugati társadalmak is egyre gyakrabban tüntetnek, nagyobb az elégedetlenség, a demográfiai előrejelzések továbbra is vészjóslóak, ugyanakkor érezhetően romlott a közbiztonság. Hangsúlyozta: tíz éve még kevesen hitték, hogy a migrációs válság ilyen súllyal jelentkezik majd, ma már nem csupán a háború, hanem a klímaváltozás miatt is sokan érkeznek Európába. „Nyilvánvaló, hogy biztonságban szeretnénk élni az EU-ban és a gyermekeink számára is egy biztonságos jövőt képzelünk el. Ezért közös európai felelősségünk, hogy erre a kihívásra rövid és hosszútávú megoldásokat dolgozzunk ki. Keresztény szolidaritás szerint segítenünk kell a rászorulókat abban, hogy saját hazájukban boldogulni tudjanak. Az uniós országok között abban ma már egyetértés van, hogy a segítségnyújtás mellett határvédelemre is szükség van” – részletezte az erdélyi képviselő.

„Az Európai Unióban egyre nagyobbak az ellentétek, nő a szakadék Kelet és Nyugat, Észak és Dél között és egyre nő a nyomás, amelyet a tíz évvel ezelőtti gazdasági válság indított el. Átalakulóban az Európai Unió, sajnos egyelőre nem a szolidaritás felé mozdultak el a tagállamok, hanem éppen ellenkezőleg, a saját érdekek érvényesítése erősödött fel. Vannak azonban olyan kérdések, amelyekről közösen kell dönteni és közösen kell érvényesíteni. Jelenleg gazdaságilag erős Európa, politikailag szétszakadozott, ezen változtatni kell és fontos, hogy nekünk is beleszólásunk legyen, hiszen az erdélyi magyarság jövője egyértelműen az Európai Unióban van, nincs más út” – magyarázta Winkler Gyula.

Sógor Csaba ugyanakkor hozzátette: az erdélyi magyarok érdeke is, hogy az EU mindezekre a kihívásokra válaszokat találjon, hiszen az erdélyi magyar közösség jövője egy erős Európában képzelhető el. „Az unió az elmúlt tíz évben számos lehetőséget hozott az erdélyi magyar közösségnek. Uniós támogatások, pályázati források, fiataljaink számára tanulási, utazási lehetőségek váltak elérhetővé a csatlakozással. Kisebbségvédelmi munkánk mellett továbbra is azt tartjuk fontos feladatunknak, hogy ezekért a lehetőségekért, támogatásokét kiálljunk” – hangsúlyozta.

A következő uniós költségvetési ciklus előkészítésének folyamatát ismertetve, Winkler Gyula elmondta, az egyik újdonság az lesz, hogy a tagállamoknak – a nemzeti fejlesztési tervre alapozva – partnerségi megállapodást kell aláírni nemcsak a Kohéziós Alapok, de a Közös Agrárpolitika terén is. „A partnerségi szerződés lényege az, hogy ne kelljen egy kalap alá venni a holland zöldségtermesztést a székelyföldi családi gazdálkodással. A tagállamok határozzák meg a prioritásokat az ország sajátosságainak megfelelően, ez azt is jelenti, hogy egy sor kérdésben nem Brüsszel, hanem Bukarest dönt. Például arról, hogy mennyi pénzt fordít a LEADER programra. Az RMDSZ azt szorgalmazza, hogy növeljék a LEADER költségvetését, mert hatékony vidékfejlesztési program” – tájékoztatta a jelenlevőket az EP-képviselő. 

Az RMDSZ-es EP-képviselők egyetértettek abban, hogy a kettős mérce jelensége folyamatosan tettenérhető Európában: ami szabad az egyik tagállamnak, az tilos a másiknak. Egy olyan Európára van szükség, ahol nem kettős mércével mérnek, hanem egyenlő bánásmódban részesül minden ország és etnikai, nemzeti hovatartozástól függetlenül minden európai polgár is – hangzott el. 

A fiatalokat érdekelte a Brexit kérdése is, hiszen több tízezer erdélyi magyar él és tanul Nagy-Britanniában. Az EP-képviselők elmondták, úgy az EU, mint a brit kormányzás elsősorban az emberek jogait tartja szem előtt, de arra is rámutattak, hogy nem lehet tudni mi fog történni, sok a kérdőjel, az biztos, hogy mindkét félnek hátrányt jelent Nagy-Britannia kilépése az unióból. A gyakornoki programok hasznáról, európai ösztöndíjlehetőségekről, a fiatalokkal való együttműködésről is beszéltek a képviselők, a jelenlevők kérdéseire válaszolva. „A fiatalok a legnagyobb nyertesei az uniós csatlakozásnak, EP-képviselőkként igyekszünk megmutatni nekik, mit jelent az Európai Unió, erről szólnak gyakornoki programjaink, a fiataloknak szóló rendezvényeink. Meggyőződésem, hogy a fiatalokért érdemes politizálni” – emelte ki Winkler Gyula.

A kovásznai találkozó házigazdája Kelemen Szilárd, a HÁRIT elnöke volt, az EP-képviselőket köszöntötte Gyerő József, a fürdőváros polgármestere, Bodó Enikő, a városi nőszervezeti elnöke és Sinka Norbert, a Fiatalok Kovásznáért Szervezet elnöke.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.