Aktuálpolitikáról másként – első nap az Edzőtáborban

2018.06.28. | Aktuálpolitika
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Aktuálpolitikáról másként – első nap az Edzőtáborban

Fotó: Kocsis-Boldizsár János

Az új közigazgatási törvénykönyvről, bővített kisebbségi jogokról, a PSD-ALDE- RMDSZ kapcsolatokról, a büntetőeljárást módosító törvényekről is szó esett az Edzőtábor első napjának második felében szervezett Köd előttem Kód utánam című kötetlen panelbeszélgetésen, amely keretében Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Korodi Attila és Cseke Attila, a Szövetség két frakcióvezetőjével beszélgetett.

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az aktuálpolitikai történéseket egy tágabb kontextusba helyezve elmondta, hogy igencsak komoly kihívás az országnak fenntartani egy olyan demokráciát, amelyben a korrupcióellenes harc égisze alatt és a létező gumitörvények értelmezhetősége miatt gyakorlatilag bármit meglehet tenni.

Egy politikai háború tanúi vagyunk, hiszen számos visszaélést tapasztalunk, azért, mert a különböző hatalmi ágak szereplői sokszor úgy értelmezik a törvényeket, ahogyan az a legkedvezőbb számukra. Éppen ezért eljött az idő arra, hogy a parlamentben a törvények módosítása által kiszorítsuk a jogi kiskapukat, amelyek arra adnak lehetőséget, hogy egy törvényt többféleképpen értelmezzenek. Ez történik jelenleg a közigazgatási törvénykönnyel, de a büntető- és a büntetőeljárási törvénykönyvekkel is. Ezen törvénykönyvek cikkelyeit mindenki úgy értelmezi, ahogyan az neki kedvező: így jutottunk el abba a helyzetbe, hogy 6 millió embert engedély nélkül lehallgatnak, az érintettek  saját igazságuk tudatában sem tudják bizonyítani ártatlanságukat, titkos protokollumokat írnak alá az igazságszolgáltatásért felelős intézmények, és más titkos dokumentumok léteznek különböző állami intézmények és a szolgálatok között” – mutatott rá Korodi Attila, Hargita megyei képviselő, majd hozzátette, hogy joggal kérdőjelezhető meg a Legfelső Ítélő- és Semmítőszék függetlensége akkor, amikor a napvilágot látott információkból kiderül, hogy titkos protokollumok környezetében hoztak ítéleteket, és a Legfelső Ítélő- és Semmítőszék vezető bírájának aláírását is ráhamísították a protokollumra. „Ezek mind olyan tényezők, amelyek megerősítik a SRI, a DNA és az igazságszolgáltatási intézmények összefonódását, ez azonban megengedhetetlen egy jogállamban. Az igazságszolgáltatást nem befolyásolhatja senki és semmi, de még a titkosszolgálatok sem”- taglalta Korodi, majd hangsúlyozta, hogy Romániának konkrét, átlátható, és mindent pontosan, területenként szabályzó törvényekre van szüksége, amelyeket kizárólag a parlamentben kell módosítani, széleskörű szakmai viták mentén. „Vissza kell állítani a civil kontrollt, az összefonódásokat pedig tisztázni kell”. A frakcióvezető rámutatott arra is, hogy látva Románia nyugati partnerországainak aggodalmait, és az ország geopolitikai helyzetéből kiindulva, úgy értékeli, hogy ezen partnerek véleménye fontos és hasznos, azonban csak akkor tud konstruktív lenni, ha konkrétan fogalmazzák meg az elvárásaikat, és nem csak eszközöket adnak véleményeik által a belpolitikai csatározásokhoz.

Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a panelbeszélgetésen elmondta, hogy a közigazgatási törvénykönyv vitája során igencsak nagy előszeretettel rántották elő többször is a magyar kártyát, legutóbb épp tegnap, amikor azzal próbáltak diverziót kelteni, hogy azzal gyanúsították a szociáldemokratákat, hogy Erdélyt árulják az RMDSZ-nek, holott csak annyi történt, hogy a plénumból visszaküldték a törvénykönyv szövegét a szakbizottságba egy technikai módosítás megejtése céljából.

Nem szabad etnikai problémát kreálnia senkinek egy ilyen fontos törvénykönyvből, mint a közigazgatási törvénykönyv. Ez a kódex 18 különálló, hatályos törvényt foglal magába, rendkívül nagy munka eredménye: sikerült egy olyan közigazgatási jogrendszert összeállítanunk, amely decentralizál, garantálja a kisebbségi jogokat, és nem utolsó sorban csökkenti a Bukarestből kinevezett tisztségviselők hatáskörét. Bátran kijelenthetjük, hogy fényévekre állunk a februárban beérkezett tervezethez képest, amelyben túlzott központosító törekvések voltak, a választott képviselők szerepe igencsak képletes lett volna, de a kisebbségi nyelvi jogok sem érvényesültek volna” – taglalta Cseke Attila, majd hozzátette: „El kellett dönteni a parlamentben, hogy milyen rendszert akarunk: egy olyan rendszert amelyben a Bukarestből kinevezett tisztségviselők vezetik az önkormányzatokat, vagy pedig egy olyan rendszert, amelyben a helyi közösség által megválasztott képviselők látják el a vezetői teendőket, akiket négy évente szankcionálni lehet a választói-urnáknál, ha nincsenek megelégedve a munkájukkal. Az RMDSZ ez utóbbi mellett döntött”.

Cseke Attila továbbá kiemelte azokat az elemeket is, amelyek RMDSZ kezdeményezésre kerültek be a közigazgatási törvénykönyvbe: „ –az RMDSZ kitartó munkájának eredményeként decentralizáltuk a jogosítványok- kibocsátásának folyamatát, de biztos alapokra helyeztük a kisebbségi jogokat is, hiszen ezentúl magyarul fordulhatnak a prefektushoz, magyar formanyomtaványokat tölthetnek ki, illetve utcák, parkok, terek nevei is magyarul feliratozva lesznek, ott ahol a lakosság számaránya eléri a húsz százalékot, illetve az önkormányzat dönthet ezentúl arról, ha nincs meg a húsz százalék, hogy hány nyelven feliratoz, vagy helyez ki névtáblákat”. A szenátusi frakcióvezető példaként az aranyosgyéresi esetet hozta fel, ahol a magyarok számaránya nem éri el a húsz százalékot, azonban a helyi tanács döntése értelmében kétnyelvű névtáblát helyeztek ki a város bejáratához, amelyet a bírósági ítélettel távolítottak el azzal az indokkal, hogy a törvényben ez nincs szabályozva, így nincs megengedve kihelyezése.

Cseke Attila továbbá reagált azokra a vádakra is, amelyek szerint az RMDSZ a PSD csatlósa: „világosan kell látni azt, hogy az RMDSZ-nek egy parlamenti együttműködése, nem pedig az aktuális kormányt támogató együttműködése van a PSD-vel. A parlamenti együttműködés kizárólag azon a törvények mentén történik, amelyeket széleskörű szakmai vita előz meg, ilyen értelemben sokszor vagyunk abban a helyzetben, hogy a kormány által kezdeményezett jogszabályokat nem tudjuk támogatni. A szállításügyekért felelős miniszter menesztésére irányuló egyszerű indítvány támogatása is alátámasztja, hogy akkor, amikor a szociáldemokraták hibáznak, az RMDSZ igenis szót emel ez ellen”- zárta gondolatait a szenátor.

Edzőtábor 2018 Edzőtábor 2018 Edzőtábor 2018
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.