Kelemen Hunor

száz év nem volt elég a többség-kisebbség viszonyának rendezésére

2018.12.06. | centenárium
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


száz év nem volt elég a többség-kisebbség viszonyának rendezésére

Fotó: Inquam Photos / George Călin

Gyulafehérvári Határozat nemzeti közösségekre vonatkozó rendelkezéseit olyan erdélyi románok javasolták, akik maguk is megszenvedték a kisebbségi létet az Osztrák-Magyar Monarchiában. Ezeket a megoldásokat emelte be az RMDSZ a hétfőn iktatott törvénytervezetébe – nyilatkozta a Maszolnak adott interjúban Kelemen Hunor. A szövetségi elnök „legalább egy racionális vitát” szeretne a parlamentben a jogszabályról.

Hétfőn iktatta az RMDSZ a parlamentben az 1918-as Gyulafehérvári Határozatnak a nemzeti közösségekre vonatkozó rendelkezéseit jogi nyelvre lefordító tervezetet. Ezt máris támadta Marius Pașcan ellenzéki szenátor és Dacian Cioloș volt kormányfő, egy parlamenten kívüli párt elnöke. Mi a válasza a vádjaikra?

Marius Pașcan kijelentéseire nincs mit válaszolnom, ezek megszokottá váltak. Semmi újdonságot nem hoz, a saját butaságait ismétli folyamatosan. Dacian Cioloș nyilatkozatát azért mégis érdemes kommentálni, mert ő saját magát, illetve mások őt olyan új politikusként próbálják beállítani, mint aki európai, progresszív szemléletet képvisel, ő maga a megtestesült modernizáció a politikában. Hát erről szó sincs. Egyrészt ugyanolyan régi, mint a többiek, hiszen a politikában van több mint 20 esztendeje. Másrészt pedig ha ez a haladó, európai szellemiség, amit Cioloș képvisel, akkor inkább nem kérünk belőle. Enklavizálásról beszél, kéri, hogy vonjuk vissza a törvénytervezetünket, még vitát sem akar róla, nemhogy értelmes, racionális érveket hozzon fel ellene. Ez azt mutatja, hogy Dacian Cioloș semmiben sem különbözik azoktól a politikusoktól, akik a magyar ügyet szőnyeg alá sepernék, és akiket a magyarok csak akkor nem zavarnak, amikor a lélegzetvételen kívül egyebet nem tesznek. Ilyen értelemben Cioloș hozzáállása ehhez a kérdéshez sokkal tanulságosabb.

Mi volt a szándéka az RMDSZ-nek a törvénytervezet beterjesztésével?

Mi már 2014-2015-től, az első világháború kitörésének centenáriumi évétől folyamatosan kértük a román többséget, és írott javaslatunk is volt arra, hogy kezdődjön egy párbeszéd a kisebbségben élő nemzeti közösségek helyzetének rendezéséről. Erre azóta sem kaptunk választ. Úgy gondoltuk, hogy 2018 az az év lehet, amikor próbálunk a jövőről beszélni és a többség-kisebbség viszonyt úgy rendezni, ahogy az erdélyi románok látták ezt 2018-ban, az egyesülést kimondó gyulafehérvári dokumentumban. Vártunk egy gesztust. Többször is nyilvánosan elmondtuk, hogy a román politika a belső jogrend részévé kellene hogy tegye azokat a Gyulafehérvári Határozatban megfogalmazott pontokat, amelyek a nemzeti kisebbségi közösségek identitásának a megőrzésére vonatkoznak. Ezt azért tartom fontosnak, mert olyan erdélyi románok javasolták hosszú vita után, aki az egyesülést végrehajtották, és akik maguk is megszenvedték a kisebbségi létet az Osztrák-Magyar Monarchiában. Ők pontosan tudták, hogy kisebbségben egy nemzeti közösségnek milyen problémái vannak a 20. század elején, és ezekre melyek a jó megoldások. Ezeket a megoldásokat javasolták tulajdonképpen a Gyulafehérvári Határozatba. És mi azt mondtuk, hogy ezeket kellene a belső jogrend részévé tenni. Miután láttuk, hogy senki semmilyen gesztust nem akar tenni ebben az irányban, a párbeszéd csak formális, akkor azt mondtuk, hogy megtesszük mi ezt a gesztust. Novemberben kidolgoztunk egy elveket tartalmazó kerettörvényt, amelyet követnie kellene sok részletes más jogszabálynak. A gyulafehérvári dokumentum kisebbségekre vonatkozó részét a 21. század elejének politikai-társadalmi kontextusához igazítottuk. A tervezet múlt héten már elkészült, de nem akartuk december elseje előtt iktatni a parlamentben, hogy elkerüljük azokat a vádakat, hogy a románoknak a nemzeti ünnepre való előkészületeit megzavartuk. Így december 3-án, hétfőn iktattuk.

Elhangzott az a vád is, hogy nem volt véletlen az RMDSZ időzítése, mert éppen a törvény iktatásának napján vesztette el a koalíció a többséget a képviselőházban.

Az időzítésünknek semmi köze ahhoz, hogy hétfőn a nagyobbik kormánypárt elveszített négy képviselőt és ezáltal a többséget is az alsóházban. Jelenleg két szavazatuk hiányzik a többséghez, de ez az ő problémájuk, és ahogy én látom, meg fogják oldani. Amit mi javasoltunk, az hosszú távra szól: garanciát arra, hogy a nemzeti közösségek biztonságban tudják az identitásukat ebben az országban. Az égvilágon semmi köze sincs a tervezetünk időzítésének a parlamenti erőviszonyokhoz, s ezt tudja Dacian Cioloș is, és tudja mindenki, de manipulálnak, ahogy tudnak. Egyébként a koalíciónak a két ház együttes ülésén, amely a bizalmatlansági indítványról vagy a költségvetésről is szavaz, megvan a többsége. A szenátusban 69 fő a többség, a PSD-ALDE-nek pedig 88-89 szenátora van.

Hogyan látja a törvénytervezet