Prioritásairól kérdezte Kovács Irént, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárt a Maszol.ro

2017.06.28. | Oktatásügyek
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Prioritásairól kérdezte Kovács Irént, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárt a Maszol.ro

Kovács Irén személyében új államtitkár felel a kisebbségek nyelvén folyó oktatásért a tanügyminisztériumban. A zilahi szakembert prioritásairól kérdezte a Maszol.

Úgy tudjuk, hogy nem volt könnyű Király András utódját megtalálni a minisztériumban, részben azért is, mert senki sem vállalta szívesen a bukaresti államtitkári tisztséget. Nehezen mondott igent a felkérésre?
Tisztában vagyok azzal, hogy nem könnyű a feladat, amire vállalkoztam. Rengeteg a probléma a tanügyi rendszer egészében, amelyhez hozzáadódnak a kisebbségi oktatás sajátos problémái is. Közel 3 évtized alatt megtanultam, hogyan kell kiállni a magyar oktatás érdekeiért. Ezt tettem iskolaigazgatóként – a Zilahi Wesselényi Református Kollégium igazgatója voltam 9 évig – majd főtanfelügyelő-helyettesként is. Ezt teszem most is. Munkára vállalkoztam.
Honnan veszi át a stafétát Király Andrástól? Azaz mit tart a romániai magyar oktatás legégetőbb problémájának?
A mai nap folyamán egy érdembeli megbeszélésen vettem részt Király András volt államtitkár úrral. A megbeszélésen megtárgyaltuk a romániai oktatás legégetőbb problémáit.
Az oktatási intézmények építése után most új kihívások vannak: iskolahálózatok rendeződnek át, iskolák szűnnek meg, osztályokat vonnak egybe. Ezeket a változásokat legjobban sajnos a diákok és a szülők érzik meg, őket érintik leginkább. Ezért is került bele az RMDSZ zilahi Kongresszusán meghatározott 2017–2019-es évek oktatáspolitikájának prioritásai közé, hogy minden erre irányuló törekvés középpontjában a gyermeknek és családjának kell állnia.
A célkitűzés az, hogy fiataljaink versenyképes tudást sajátítsanak el. Ezért ki kell terjesztenünk a minőségi oktatást, a piaci követelményeket figyelembe kell venni, hisz látjuk, hogy gyorsan változik a világ, és a munkaerőpiac körülöttünk, meg kell állják az életben a helyüket.
2013 és 2015 között az RMDSZ és az RMPSZ olyan dokumentumokat készített, amelyek az akkori problémák feltárására és megoldására voltak alkalmasak. Szilágy megyében is elkészült a magyar oktatás cselekvési terve, amelyben feltérképeztük a megye magyar anyanyelvű tanintézményeit, megállapítottuk, melyek a veszélyeztetett települések, valamint, hogy ezeknek milyen specifikus problémái vannak, itt nem álltunk meg, és javaslatokat tettünk ezek megoldására.
Ezt a munkát újra kell kezdeni, aktualizálni kell az adatokat, el kell végezni a korrekciókat. Tervben van az egységes módszertan elkészítése, amely szerint kidolgozzák a megyei szintű cselekvési terveket. Nyíltan kell beszélni a válságos helyzetekről, vállalni kell a konfliktusokat a helyi szakmai és közösségi elittel, azért, hogy mindenekelőtt a gyermekek és a szülők érdekei érvényesüljenek.
Tavasszal az ön jelenlétében mutatták be Zilahon kolozsvári szociológusok azt a felmérést, amely szerint jelentős és konstans a magyar nyelven tanulók lemaradása a román diákokhoz képest. A minisztérium hogyan tudna ezen segíteni?
Kedden megszavazta a parlament azt az RMDSZ-es kezdeményezést, amely szerint a magyar tannyelvű iskolában tanuló nyolcadikosok és tizenkettedikesek a kisebbségeknek szóló, speciális tantervnek megfelelő tételeket kapnak majd a képességvizsgán és az érettségin. Ez nagyban segítene a lemaradás behozásában. Mielőbb meg kell oldani a differenciált román nyelv és irodalom képességvizsga és érettségi bevezetését, hiszen az elkövetkező években végzős osztályokba cseperednek azok a magyar diákok, akik speciális tanterv alapján tanulják a román nyelvet és irodalmat. A magyar tanulók teljesítését nagyban befolyásolja az, hogy most ugyanazt a tételt kapják, mint román anyanyelvű társaik, pedig más a tananyaguk, más tankönyvből készülnek.

Az RMDSZ oktatáspolitikájának egyik nagy sikere az, hogy a román nyelv oktatása olyan tantervek alapján történik, amelyek a román nyelvet második nyelvként próbálják megismertetni – a hangsúly a kommunikáción és a szövegértésen van. Az ötödik osztályos tankönyv már készül – van egy munkacsoport, amelyik ezzel foglalkozik. A 6-7-8. osztályos tankönyvek még nem készültek el, ezeknek a minősége is kulcsfontosságú, ezért is üdvözöltem az RMDSZ zilahi Kongresszusa előtti pedagógusfórumon azt a projektet, amely keretén belül a Szövetség támogatja, és finanszírozza azokat a pedagógusokat, akik a román tankönyvek megírását vállalják.
Kedden tették közzé a kisérettségi eredményeit. Ön szerint mivel magyarázható, hogy például Hargita, Kovászna megyében több képességvizsgázó bukta el a matematika vizsgát, mint a magyar diákoknak eddig a legtöbb fejtörést okozó románt?
A mai matematikaoktatás elméleti alapú, távol áll a gyakorlati, mindennapi élettől, úgy ahogy ez más tantárgyak esetében is előfordul, így távol állhat a gyerekektől is. Kevés tanuló fedezi fel a matematika szépségét, élvezhetőségét. És mivel egyre kevesebb sikerélményt nyújt, egyre távolabb kerül a gyerekektől. Gyakorlati megközelítésre lenne szükség. Mivel a probléma összetett, úgy gondolom továbbá az okok között keresendő az is, hogy a gyerekek nem elég motiváltak. Mostanra nem szükséges átmenőosztályzat (5-ös) a líceumba való sikeres felvételhez. Nincs elég súlyuk ezeknek a jegyeknek, hiányzik a megfelelő tét.
Tehet-e valamit a minisztérium a marosvásárhelyi katolikus gimnázium helyzetének rendezéséért?
Az lenne a cél, hogy a marosvásárhelyi katolikus iskola egy oktatási struktúraként bekerüljön a Bolyai Farkas Elméleti Líceum alá, a romai katolikus cikluskezdő osztályokat pedig (külön felvételi kóddal jelenjenek meg a felvételi kiadványban) ebben a formában hagyják jóvá. Oktatási struktúraként, nem jogi személyiségként. A római katolikus iskola, amíg jogi személyisége nem áll szilárdabb alapokon, lehessen egy másik iskola része. Ez azt jelenti, hogy egy másik iskolához tartozik, de nem kell ehhez elköltöznie jelenlegi helyéről. Az országban számos iskola így működik. A legkézenfekvőbb megoldás az lenne, ha a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz tartozzon átmenetileg. Ehhez viszont a befogadó líceum is véleményt kell nyilvánítson.
Forrás: www.maszol.ro 
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.