Kelemen Hunor

Kelemen Hunor államfőjelölt: „Ráér a kisebbik rosszat választani a második fordulóban”

2019.11.05. | államelnök-választás
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kelemen Hunor államfőjelölt: „Ráér a kisebbik rosszat választani a második fordulóban”

Miért lenne jobb államfő Klaus Johannisnál vagy Dan Barnánál? Miért nem veszíti el a szavazatát, aki a vasárnapi elnökválasztási fordulóban Kelemen Hunorra pecsétel? Interjú az RMDSZ államfőjelöltjével.

Utalt már korábbi nyilatkozataiban is arra, hogy az államfőválasztáson az RMDSZ jelöltje haszonelvű szavazat jelensége miatt kisebb támogatásra számíthat, mint amekkora a szervezet támogatottsága. Mit üzen az erdélyi magyaroknak, miért nem veszítik el a szavazatukat, ha most vasárnap Kelemen Hunorra ütik a pecsétet?

Azért, mert ez a jó választás. Ez az a választás, amely mögött a magyar ügy képviselete van. Ez az a választás, amely olyan jövőképet ad, amely nemcsak jobb országot akar, hanem azt hihető módon, a prioritásokat megállapítva meg is tudná valósítani. Ez az a választás, amely a magyar közösségnek az erejét is felmutatja, a politika mindig erről is szól. Ezért úgy gondolom, hogy ráér a kisebbik rosszat választani a második fordulóban. Azt kérem mindenkitől, hogy az első fordulóban válasszák a jó megoldást. A kampány alatt is meggyőződhettünk erről, s én magam is nagyon határozottan állítom: az RMDSZ jövőképe, az általam felrajzolt jövőkép az, ami a magyaroknak is egy más országot, olyan társadalmat, olyan reményt adna, amire szükségünk van. A románoknak is az jó választás az első fordulóban, ha engem támogatnak.

A lassan véget érő kampányban államfőjelöltként üzent a román választóknak is. Ezt megtette öt éve is, de ha jól érzékeltem, ezúttal az RMDSZ román nyelvű kampánya nem magyarnak a lefordítása, hanem célzott kommunikáció. Kapott-e visszajelzéseket a román nyelvű üzenetek fogadtatásáról?

1996-tól errefele minden elnökválasztási kampányban a románokhoz is szóltunk. Államfőválasztást nem is lehet úgy elképzelni, hogy az RMDSZ jelöltje csak a magyar szavazóknak üzen. Az idei kampányban ugyanazt üzentük a románoknak, mint a magyaroknak, csak nem ugyanabban a ritmusban. Román közegben, román médiában románul beszéltünk, és igyekeztünk a magyar üzeneteinknek is megadni a román tartalmát azért, hogy ne legyen az, hogy kétfelé kommunikálunk. Bátran merem állítani, hogy így nagyon jól összeállt a kampányunk. A visszajelzések a román választók, a román társadalom részéről pozitívak. Vannak természetesen negatív reakciók, beszólások, észrevételek is. Sőt vannak „anyázások” is, mert úgy látszik, az elmúlt harminc évben ebből nem gyógyult ki a társadalom. De sok román választótól azt a visszajelzést kaptuk, hogy értékelik, amit teszünk, van, aki arról biztosított, hogy támogatni fog az első fordulóban. Tehát ha a reménynek egy hihető perspektíváját nyújtjuk, akkor a román társadalom egy része is megszólítható. Persze még nem vagyunk az áttörés évében, azért ezt pontosan látom, nem egy felhőn ülök, de sok a pozitív visszajelzés. Az is volt az egyik célunk, hogy a magyarokkal szembeni előítéleteket próbáljuk lebontani.

Szintén a mostani államfőválasztáson él első alkalommal az RMDSZ a negatív kampány eszközével. Vagyis a kampány része az ellenjelöltek támadása. Mi a magyarázata ennek a stratégiaváltásnak?

Ezt az RMDSZ kampányfőnökétől kell megkérdezni.

A romániai választók relatív többsége  a felmérések Klaus Johannisra szavaz. A jelenlegi államfő támogatói között vannak magyarok is, ám vélhetően jóval kevesebben, mint öt évvel ezelőtt. Mint üzen az utóbbi választóknak, miért lenne jobb államfő az RMDSZ jelöltje, mint a jelenlegi elnök?

Azokat nem lehet meggyőzni, akik „hit alapon” akarnak Klaus Johannisra szavazni. Azoknak pedig, akik még mérlegelnek, azt mondom, hogy nézzék meg a jelenlegi államfő eddigi teljesítményét. Nézzék meg, mit üzent Klaus Johannis az elmúlt öt évben az erdélyi magyaroknak. Milyen gesztus tett az erdélyi magyar közösség felé? Kevesen hitték, hogy fenekestül felforgatja a világot, de legalább a minimális gesztus, tisztelet elvárható lett volna részéről a magyarok iránt, akik öt éve 83 százalékban rá szavaztak. Ezen kívül mintha nem érdekelnék Klaus Johannist a társadalom problémái. Nagyon ritkán lehetett azt tapasztalni, hogy világos képe van egy-egy problémáról, és megoldásokat tud megfogalmazni. A jelenlegi államfő nem akarta alakítani a jelenlegi társadalmat. Egy elnöknek a rendszeres üzeneteivel, a kiegyensúlyozott, mértéktartó jelenlétével, a viselkedési modelljével óriási lehetősége van a társadalom alakítására. Ezt Klaus Johannis nem tette meg, ezért ilyen szempontból is jelentős mértékben különbözöm jó értelemben tőle. Ismét csak azt tudom mondani, hogy a második fordulóban majd ráérnek a választók a jelenlegi államfő és másvalaki között dönteni, a kisebbik rosszat választani, nem kell ezt az első fordulóban megtenni. Hogy melyik lesz a kisebbik rossz, azt most nem tudom megmondani.

Az RMDSZ felmérései szerint a román pártra szavazó magyarok aránya nem változott, de most a PNL helyett inkább az USR-t támogatják. Mit üzen ezeknek a magyar választóknak, miért lenne jobb államfő, mint Dan Barna, az USR jelöltje, aki egyébként végül nem ment el az RMDSZ jelöltjével tervezett tévévitára?

Mit mondjak egy olyan jelöltről, aki menekül a vitáktól? A vita elhárításával a demokráciának azt az alapelvét iktatta ki, hogy ütköztetni kell az érveket, víziókat. Nem tartom Dan Barnát demokrata politikusnak és alkalmasnak sem az államelnöki tisztségre. Aki elszalad a vitától, és annyira arrogáns vagy annyira fél az véleményütköztetéstől, annak nincsenek érvei, nincs víziója, és nem alkalmas erre a pozícióra 2019-ben.

A mostani államfőválasztás szinte egybeesik a rendszerváltás 30. évfordulójával. Hogyan látja, miben más az RMDSZ szerepe, küldetése most, ahhoz képest, ami 30 évvel ezelőtt volt?

Ez egy külön interjúnak, hosszú beszélgetésnek a témája lehet. A választ nem lehet megadni egy összetett mondatban. Harminc év alatt megváltozott a világ körülöttünk. Az erdélyi magyarok, az RMDSZ politikusai is változtak. Programunk, céljaink ugyanazok, de nyilván mi is másképp élünk a mai világban, mint éltek azok, akik 89 decemberében kezdték a politizálást. Ezt nem is lehet összehasonlítani. Az a jó, hogy mi tudtunk a világgal együtt változni, megértettük a 21. század első két évtizedének a kihívásait, és próbálunk ezekre megfelelő politikai válaszokat adni.

Forrás: maszol.ro

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.